Testében és lelkében megdicsőülve felvétetett a mennybe – Nagyboldogasszony ünnepe augusztus 15-én a társszékesegyházban

XII. Piusz pápa „Munificcentimus Deus” kezdetű apostoli rendelkezésében hirdette ki hittételként 1950-ben, hogy a Szeplőtelen Istenanya, a mindenkor Szűz Mária földi életpályájának bevégzése után, testében és lelkében megdicsőülve felvétetett a mennybe. Ezt ünnepli a Katolikus Egyház Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én, mely a Boldogságos Szent Szüzet tisztelő ünnepeink között a legmagasztosabb. A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban augusztus 15-én, csütörtök reggel 7 és 9 órakor, valamint este 18 órakor kezdődnek az ünnepi szentmisék. Az esti liturgia előtt loretói litániát imádkoznak.

A Szűzanyát Isten öröktől fogva kiválasztotta és tervei szolgálatára rendelte. Mária fogantatásától kezdve mentes volt az áteredő bűntől és minden személyes bűntől, hogy méltó édesanyja legyen Krisztus emberi testének. Elfogadta Isten tervét és úgy tekintett saját magára, mint az Úr szolgálóleányára, ezért ő példaképünk hitben és engedelmességben. Mária életfeladata az istenanyaság volt: hogy hűséges legyen Jézushoz, világra hozza, felnevelje és elkísérje a Golgotára. Mint a Megváltó édesanyjának, hűséges szolgálatának jutalmául Jézus Krisztus örök javaiban, a mennybevétel dicsőségében részesítette.

A hittétel a Szűzanya testi- és lelki megdicsőüléséről szól, nincs benne szó Mária haláláról. Arról van benne szó, hogy Isten, Jézus szent testéhez hasonlatossá tette és a mennybe emelte Máriát. Ha Mária meghalt, akkor Isten megóvta testét az enyészettől és feltámasztotta, romolhatatlanságba és halhatatlanságba öltöztette, és a mennyei dicsőségben részesítette. Ha nem halt meg, akkor földi életpályája bevégzése után, a halál közbejötte nélkül megdicsőítette azáltal, hogy mennyei dicsőségbe emelte testestől-lelkestől, hogy így részesedjen Isten dicsőségében.

A Szűzanya a mennyországban van, a szentek közösségében. De míg a szentek csak lélekben vannak ott és meg kell várniuk a test feltámadását, addig a Szűzanya már testében megdicsőülve van Jézus mellett, Isten országában.

A Szűzanya Krisztustól kapta a hatalmát, hogy az Atya gyermekeit, a Fiú testvéreit, azaz minket, teremtményeket, támogasson és oltalmazzon. Hatalmát édesanyai szeretettel gyakorolja, így ő a mi mennyei Édesanyánk, aki abban segít minket, hogy Istennek tetsző, Istennek szentelt, értékes életet éljünk.

Forrás: Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet

© Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház