Az életünkben egyetlen mérce van, a szeretet – Krisztust, a Királyt ünnepeltük az egyházi év utolsó vasárnapján

„Életünkben egyetlen mérce van csak, a szeretet. Életünk egyetlen örömét és szépségét csak ez adja meg. Engedjük, hogy Krisztus Király ünnepe kicsit felébressze a szívünket, a lelkünket és így tudjuk egymást jobban erősíteni, segíteni” – hallhattuk Felföldi László atyától november 22-én, Krisztus Király vasárnapján a társszékesegyházban bemutatott ünnepi szentmisén. Jézus Krisztust, a második isteni személyt a világmindenség királyaként ünnepeljük Krisztus Király ünnepén, aki a megtestesülésével és a megváltó halálával érdemelte királyságát a világ üdvösségére.

Rendhagyó módon kezdte a hívek köszöntését Felföldi atya, hiszen a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébánosát, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynökét Őszentsége Ferenc pápa pécsi megyéspüspökké nevezte ki november 18-án. Megtudtuk, hogy Felföldi László 2021. január 6-án esedékes püspökké szenteléséig, valamint egyházközségünk új plébánosának kinevezéséig Felföldi atya a társszékesegyházban teljesíti papi szolgálatát.

Felföldi László atya szentbeszédében elmondta, hogy soha még a történelemben ennyire tisztán nem rajzolódott ki, hogy az emberi életben, akár személyes sorsunk, akár a család, közösségek, egy nemzet, vagy a világ életében vannak trónok. Ezek döntenek mindig, a személyes életünkben is, nem csak a nagyvilág menetében. „Minden azon múlik – fogalmazott a plébános -, hogy mi a központ, mi a király, ki a király, mi az, amihez igazítom magamat, van-e valóságosan kitűzött, fix pont az életemben. Van, akinek nincs ilyen. Soha nem találkozott még magával, nem nézett rá az életére, hogy mihez képest vezeti az életét, mihez igazítja, kihez igazítja, csak úgy megy, csak úgy él. Van, akinek az életében, a szívében több trón is van, több törzsfőnök. És mi történik, ha több törzsfőnök van? Elkezdődik a háború, mert előbb-utóbb győzni kell valakinek. Így kezdte Dzsingisz kán, így kezdte minden hadvezér, hogy megszűntetett helyeket, döntéseket hozott. Nagyon sok embernek azért borzalmas az élete, mert nem akar dönteni. Nem akarja eldönteni, hogy a jót, a szépet, az igazat, hanem ezt is, azt is, meg amazt is szeretné, de nem lehet.”

Személyes tapasztalatai alapján Felföldi atya rámutatott egy jelre: „Fiatal házasoknál előfordul, amikor elindul a család élete, sokszor hallom, hogy a fiatal feleség leülteti a férjét és mondja neki: Dönts, a barátok vagy mi. Nem lehet a két trónt fenntartani, nem lehet mind a kettőnek megfelelni. Ha a világnak meg akarsz felelni, akkor mi tönkremegyünk. Valamelyiket meg kell buktatni, valamelyiket le kell taszítani, itt bent a trónról, és valakit pedig meg kell erősíteni, akik hozzám tartoznak. Krisztus királysága biztos, hogy az életemet akarja.”

Majd így folytatta: „Ma a világ nagy trónjain a pénz ül. Egyértelműen látjuk, erről szól minden. Esztelen hatalom, a gazdagság sötétsége és semmi nem állítja meg, semmi nem tartóztatja föl, de kicsiben is nagyon veszélyes. Nagyon komoly veszélyt jelent, hogyha csak arra figyelek, hogy anyagilag minél jobb és több legyen. Nem rossz, nem gonoszság, de veszélyes, mert ha csak az létezik, akkor minden más elkezd meghalni. Ha nem Krisztus ül a trónon, ha nem Krisztushoz igazítjuk az életünket, akkor látjuk egész Európában, Magyarországon és Nyíregyházán is, hogy mi lesz az életből, a családból, az emberből, mert lényeg elcsúszhat, és ezért felelősek vagyunk. Nem tudjuk ezt a világot nagyban megváltoztatni, de mindenki higgyen benne, hogy Isten azért kér tőlem valamit, mert Isten mellém áll, és ott ahol vagyok, ott ahol élek, segíteni fog és ott képes vagyok megváltoztatni a világot, szebbé tenni, jobbá tenni, élhetőbbé tenni az életet. Nem egy filozófiai vagy teológiai üzenet Krisztus Király, hanem az élet csöndes, hétköznapi üzenete.

A mai evangélium a szolgálatra figyel, a testi-lelki szolgálatra, mert az ember test és lélek. Sok ember lelkének krízis, hogy mit csináljunk a hajléktalanokkal, a koldusokkal, ami valós probléma. De az igazán nagy probléma a szenvedő, a kétségbeesett, magányos, a testileg-lelkileg, de legtöbbször lelkileg éhező ember talán legtöbbször mellettem él, és talán sokkal közelebb van, mint gondolom, csak nem akarom észrevenni, nem látom meg. Amikor apák nem látják meg, hogy a gyermekük éhezik, szomjazik. Pénz visznek haza, a gyermek bármit kivehet a hűtőből. De a gyermekem rám éhezik, rám szomjazik és semmivel nem tudom ezt pótolni. „Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom.” (Mt 25,35) A koldus látványa ne takarja el előlem a lényeget, ne takarja el a mellettem élőt, a velem élőt, a hozzám tartozót. Hányszor börtönbe zárjuk magunkat, vagy a másik börtönbe zárja magát. Nyissam ki, addig feszegessem szívén a zárat, amíg fel nem tépem, mert ki kell vegyem onnan, mert így nem lehet, ez így nem működik.

Vegyük elő a családban a mai evangéliumot, a gyerekek is megértik. Nem elvont dolgokban, hanem a jelen pillanat valóságában nézzünk magunkra és merjünk lépni, kilépni, odalépni, hogy azt adjuk, amire a másiknak szüksége van, amiben a másik élet mellettem hiányt szenved, mert nagyon sokszor hiányzik az örömnek, a szeretetnek, a békének a takarója, amit csak én adhatok oda, csak én nyújthatom át, csak én segíthetek. Hány hitves fázik a másik mellett, mert a szeretet, a jóság, a gondoskodás takarója hiányzik. Hány gyermek fázik a gyerekszobában, mert nincs esti mese, nincs játék, nincs idő, és sorolhatnánk ezeknek a mélyét, sorait. Mindenkinek a szívében a Jóisten felszínre fogja hozni mindazt, ami ott rejtezik.

Mindenki érezte már, hogy az életünkben egyetlen mérce van csak, a szeretet. Életünk egyetlen örömét és szépségét csak ez adja meg. Engedjük, hogy Krisztus Király ünnepe kicsit felébressze a szívünket, a lelkünket és így tudjuk egymást jobban erősíteni, segíteni” – zárta elmélkedését Felföldi László plébános atya Krisztus Király vasárnapján.

A liturgiába bekapcsolódhatunk az egyházközség YouTube-csatornáján:

Szentmise-közvetítés Krisztus Király ünnepén, 2020. nov. 22., Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház – YouTube

© Magyarok Nagyasszonya Egyházközség / Papp Erika