Barkaszentelés és passió virágvasárnap a társszékesegyházban

Március 25-én, VIRÁGVASÁRNAP 10.30 órakor barkaszenteléssel egybekötött szentmise lesz Bosák Nándor nyugalmazott püspök atyával a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban, amikor a passiót énekli egyházközségünk énekkara. 

Virágvasárnap kezdődik a nagyhét, amikor az Egyház alapítását, Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és feltámadását ünnepli a keresztény világ. Jeruzsálemben a IV. századtól kezdődően az Úr Jézus virágvasárnapi bevonulását felidézve az Olajfák hegyéről megszentelt pálma- és olajfaágakkal vonultak a városba. Európában a X. század óta a mediterrán vidéken szintén pálma- v. olajágat, északabbra, így a Kárpát-medence területén is a fűzfa barkás vesszejét szentelik meg. Igy a katolikus egyházban a barkaszentelés a virágvasárnapi szertartás része.

Hozsanna, Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!Máté evangélista tanúságtétele szerint így köszöntötték a pászka ünnepére Jeruzsálembe érkező Jézust a városban egybegyűltek. A szentföldi hívek már a IV. században összegyűltek a húsvét előtti vasárnap az Olajfák hegyén, felolvasták a vonatkozó szentírási szakaszokat, majd a püspök vezetésével körmenetben vonultak végig Jeruzsálem utcáin. A gyermekek olajfa- és pálmaágakat tartottak a kezükben. Nagy Szent Leó pápa idejében (440-461) Rómában már Jézus szenvedése állt a liturgia középpontjában. A századok folyamán ötvöződött a két hagyomány, ezért a virágvasárnapi liturgiában ma az ünnepi szentmise elején van a barkaszentelés (amely nálunk a pálma- és olajfaágakat pótolja), és az evangélium helyén Jézus szenvedéstörténetét, a passiót hallgathatjuk meg.

 

@ Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház