Ferenc pápa a betegek világnapján: Jézus a test és lélek igazi orvosa

Február 11-én, Szűz Mária lourdes-i megjelenésének napján, a betegek világnapján a Szentatya egy leprás beteg meggyógyításáról elmélkedett. Hangsúlyozta, hogy nekünk is meg kell látnunk tisztátalanságainkat, és kérnünk kell Jézustól a gyógyulást. Ferenc pápa beszédének fordítását adjuk közre:

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ezeken a vasárnapokon a Márk elbeszélése szerinti evangélium azt a Jézust mutatja be nekünk, aki mindenféle beteget meggyógyít. Ebbe az összefüggésbe jól illeszkedik a betegek világnapja, amely éppen mára, február 11-re, a Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária emléknapjára esik. Ezért szívünk szemét a massabielle-i barlangra szegezve szemléljük Jézust, a test és lélek igazi orvosát, akit az Atyaisten azért küldött a világba, hogy meggyógyítsa az emberiséget, amely a bűnnek és a bűn következményeinek jegyét viseli magán.

A mai evangéliumi szakasz (vö. Mk 1,40–45) egy leprás beteg meggyógyítását mutatja be. A lepra betegségét az Ószövetség korában súlyos tisztátalanságnak tartották, ami azzal járt, hogy a leprást elkülönítették a közösségtől: egyedül élt. Helyzete valóban tele volt gyötrelemmel, mert kora mentalitása azt éreztette vele, hogy tisztátalan Isten és az emberek előtt. Isten előtt is! Ezért az evangéliumban szereplő leprás ezekkel a szavakkal kérleli Jézust: „Ha akarod, te meg tudsz tisztítani engem!” (Mk 1,40).

Amikor hallja ezt, Jézusnak megesik rajta a szíve (vö. Mk 1,41). Nagyon fontos, hogy felfigyeljünk Jézusnak erre a belső reagálására, ahogyan azt az irgalmasság szentéve folyamán tettük. Nem értjük meg Krisztus tevékenységét, nem értjük meg magát Krisztust, ha nem lépünk be az ő együttérzéssel és irgalommal teli szívébe. Ez az, ami arra indítja, hogy kinyújtsa kezét a felé a leprás beteg felé, hogy megérintse, és azt mondja neki: „Akarom! Tisztulj meg!” A legmegrendítőbb az, hogy Jézus megérinti a leprást, az ugyanis szigorúan tilos volt a mózesi törvény szerint. Egy leprás megérintése azt jelentette, hogy az illető belül, lelkében is fertőzött lett, vagyis tisztátalanná vált. Ebben az esetben azonban nem a leprás gyakorol hatást Jézusra a fertőzés átadásával, hanem Jézus a leprásra azáltal, hogy tisztulást ad neki. Ennél a gyógyításnál nemcsak Jézus együttérző szeretetét és irgalmasságát csodáljuk meg, hanem a bátorságát is: ő nem törődik sem a fertőzéssel, sem az előírásokkal, hanem egyedül az az akarat vezeti, hogy megszabadítsa az embert az őt sújtó átoktól.

Testvéreim, egyetlen betegség sem okoz tisztátalanságot: a betegség nyilvánvalóan kihat az egész személyre, de semmiképpen sem kezdi ki vagy akadályozza az ő Istennel való kapcsolatát. Sőt a beteg ember szorosabb egységbe kerülhet Istennel. A bűn azonban igen, az tisztátalanná tesz minket! Az önzés, a gőg, a belépés a korrupció világába – ezek a szív betegségei, amelyektől meg kell tisztulnunk, és a lepráshoz hasonlóan Jézushoz kell fordulnunk: „Ha akarod, te meg tudsz tisztítani engem!”

Most tartsunk egy kis csendet, és mindannyian – ti is, én is – gondoljunk a szívünkre, nézzünk magunkba, és lássuk meg tisztátalanságainkat, lássuk meg bűneinket! Mindannyian csendben, szívünk hangjával mondjuk Jézusnak: „Ha akarod, te meg tudsz tisztítani engem!” Mindannyian mondjuk ki ezt magunkban: „Ha akarod, te meg tudsz tisztítani engem!” „Ha akarod, te meg tudsz tisztítani engem!”
Valahányszor töredelmes szívvel a kiengesztelődés szentségéhez járulunk, az Úr nekünk is megismétli: „Akarom! Tisztulj meg!”. Mekkora öröm van ebben! Így a bűn leprája eltűnik, ismét örvendezve tudjuk megélni gyermeki kapcsolatunkat Istennel, és teljes visszabocsátást kapunk a közösségbe.

Szűz Máriának, a mi szeplőtelen édesanyánknak közbenjárására kérjük az Urat, aki egészséget hozott a betegeknek, hogy az ő végtelen irgalmával gyógyítsa be a mi belső sebeinket is, hogy ily módon visszaadja nekünk a reményt és a szív békéjét!

Fordította: Tőzsér Endre SP
Forrás: Vatikáni Rádió