Idén nem maradt el a hagyományos húsvéti ételszentelés plébániánkon

A húsvéti szentmisék egyik liturgikus eleme a családi asztalra kerülő húsvéti ételek megszentelése. A szentelésre szánt ételeket kosarakba teszik és makulátlan tisztaságú terítővel takarják le. Van, aki az ünnepi asztalra kerülő gyertyát is helyez a kosarába. Az idei évben a járványhelyzet miatt egyházközségünkben a szokással ellentétben nem a templomban, hanem a plébániaudvaron szentelték meg a húsvéti ételeket papjaink a húsvétvasárnapi szentmiséket követően.

A nagyböjt utáni első, nem böjti ételek megáldása egészen a VII. századtól nyomon követhető szokás. A megszentelendő ételek között legtöbbször sonka, tojás, kalács, torma, túró, kolbász, bor található, melyeket – a böjti időszak végének eljövetelét jelezve -, sok helyütt fölruháznak a passió egyes jeleneteinek szimbolikájával. A hagyomány szerint a kalács tésztája Krisztus testét jelképezi, a kalács fonatai pedig a töviskoszorút. A tojás a feltámadásra emlékeztet, a bor Krisztus vérére, a torma a keresztre feszített Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi. A húsvéti bárány elfogyasztásának hagyományai a szentelt sonka fölvágásában élnek tovább.

© Magyarok Nagyasszonya-főplébánia