Nagyböjtben nem a böjtölésen van a hangsúly, hanem a szereteten – Palánki Ferenc megyéspüspök elmélkedése

„Amikor rádöbbenünk arra, hogy Isten országa a szívünkben él, akkor odaállhatunk egy másik ember elé, és szavainkkal, tetteinkkel kimondhatjuk: szeretve vagy, Isten olyan jó hozzád, hogy rajtam keresztül szeret téged, és olyan jó hozzám, hogy a szeretetedet rám pazarolja. Isten olyan jó hozzánk, hogy a szeretet kötelékeivel köt össze bennünket.” A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Csordás Gábor atyával, a társszékesegyház plébánosával együtt mutatott be szentmisét február 21-én, nagyböjt első vasárnapján.

„Abban az időben a Lélek kivitte Jézust a pusztába. Negyven napig kint volt a pusztában, és megkísértette a sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki. Amikor Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,12-15)

Az alábbiakban Palánki Ferenc megyéspüspök elmélkedését olvashatjuk.

A Nagyböjt első vasárnapján elhangzó evangéliumi szakasz olyan, mintha Jézus programbeszéde lenne. „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15). Ez több, mint pusztán információközlés, mert maga Isten fia áll elénk, arra figyelmeztetve bennünket, hogy elérkezett az idő teljessége, itt van Isten országa, megvirradt az ég mindenki számára, amely bennünket megtérésre hív.

Jézus azt mondja, „betelt az idő”, vagyis beteljesedtek a próféták általi jövendölések, Ő velünk van és itt is marad mindvégig (ld. Mt 28,20). Isten országa nem egy terület, hanem maga Jézus Krisztus személye. A feltámadást követően a Szentlélek eljövetelével jobban megérthetjük ennek misztériumát.

Krisztus bennünk akar élni, a Szentlelke által isteni életet akar nekünk ajándékozni, és ha ezt befogadjuk, akkor az napról napra növekedni fog bennünk a szentségek kegyelmi ajándékai által.

Isten országa bennünk, közöttünk, az emberi kapcsolatainkban van. De amikor szeretetlenek vagyunk, gyűlölet, harag van bennünk egymás iránt, akkor a pokol is jelen van. A nagyböjti idő az ebből való megtérésre is lehetőséget ad. Térjetek meg, tartsatok bűnbánatot! A szívnek a megtérése, kitisztítása valóban feladat, azért, hogy Isten benne lakhasson. „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni” (Jn 14,23).

Bár bonyolult, mégis egyszerűnek tűnik az evangélium megélése, hiszen ha lelkiismeret-vizsgálatot tartunk, tudjuk, hol kellene változtatnunk a kapcsolatainkban, vágyainkban, irányultságainkon, elhagyni megkötözöttségeinket, bűneinket.

Amire igent kellene mondani, arra mondjunk igent, amire pedig nemet kell mondani, mondjuk ki azt. Ezért mondja Jézus: „Így beszéljetek inkább: az igen igen, a nem nem” (Mt 5,37). Egyszerűnek tűnik, de mégis nehéz lemondani egy rossz szokásról. Sokan így fogalmaznak: Én ilyen vagyok, és kész! Valóban készen van? Ha most kellene Isten elé állnia, készen lenne rá?

Sok dolgunk van nagyböjtben a megtéréssel, szívünk kitisztításával, és annak a vágynak a felébresztésével, amire Jézus azt mondja: „Azért jöttem, hogy tüzet dobjak a földre. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon!” (Lk 12,49). Jézus a bennünk lobogó tüzet akarja fellobbantani, még erősebbé tenni, hogy világítsunk, tudjunk tanúságot tenni Isten szeretetéről.

Nagyböjt alkalom arra, hogy megvizsgáljuk a hitünket. Valóban elhisszük, hogy Jézus Krisztusban Isten jött el erre a világra, elhozta az Ő országát, szeret bennünket és itt van közöttünk egy darab kenyérben?

Tegyük fel magunknak ezeket a kérdéseket, ha kétely merül fel a szívünkben. Ha érveket keresünk, figyeljünk a tanúságtevőkre, és megtapasztalhatjuk, hogy Isten itt van.

A házasságkötések alkalmával olvasunk a kánai menyegzőről, ahol Jézus a vizet borrá változtatta, csodát tett. De ennél nagyobb csoda az, hogy itt van Isten, nemcsak az ünnepek alkalmával, hanem hétköznapjainkban is, hogy az egész életünk ünnep legyen.

Ezért a nagyböjti időszak annak a feladatát is jelenti számunkra, hogy megismerjük Isten szeretetét. Erre utal Felföldi László püspök jelmondata is: „Megismertük a szeretetet” (1Jn 4,16). A szeretet gyakorlása erősíti a hitünket, amely készségessé tesz arra, hogy jól szeressünk.

Amikor éljük, gyakoroljuk ezt a szeretetet, akkor Krisztus szeretetforrásának a nevében vagyunk jelen a hétköznapokban, és tudjuk hirdetni az evangéliumot, azt, hogy Isten szeret bennünket. Amikor rádöbbenünk arra, hogy Isten országa a szívünkben él, akkor odaállhatunk egy másik ember elé és szavainkkal, tetteinkkel kimondhatjuk: szeretve vagy, Isten olyan jó hozzád, hogy rajtam keresztül szeret téged, és olyan jó hozzám, hogy a szeretetedet rám pazarolja. Isten olyan jó hozzánk, hogy a szeretet kötelékeivel köt össze bennünket.

Itt érthető meg, hogy Isten országa, uralma, úrsága ott van két ember között. Mekkora feladat, megtiszteltetés ez! Nagyböjtben nem a nagy, de nem is a böjt kifejezéseken van a hangsúly, hanem a szereteten. Megmutathatom, hogy Isten szeret, és ezt továbbadhatom.

Az evangéliumban olvassuk: „Vadállatokkal volt együtt, de angyalok szolgáltak neki” (Mk 1,13). Az életünkben sokszor úgy érezzük, hogy vadállatok vesznek körül bennünket. Fel kell azonban fedeznünk azokat az angyalokat, küldötteket, akik Istent képviselik a világban, és szolgálnak bennünket. Ugyanakkor nekünk is angyalokká kell válnunk, hogy szolgáljuk embertársainkat. Nem elég tisztának lennünk, ajándékozókká is kell válnunk.

Isten be akar lépni az életünkbe. Ha hordozzuk Őt a szívünkben, életünkben, akkor valóban megtapasztalhatjuk, hogy a föld sója, a világ világossága vagyunk. Mert nem az a kérdés, mi történik velünk, milyenek a körülményeink, hanem hogyan jövünk ki abból a helyzetből, és hogyan hozzuk ki belőle a legtöbbet. Mutassuk meg, hogy Istenhez tartozunk! – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.

A szentmise végén Csordás Gábor plébános megköszönte a főpásztor szolgálatát, gondolatait, majd invitálta a híveket, hogy vegyenek részt péntekenként a lelki estéken, a 16.15-től kezdődő keresztúti ájtatosságokon, majd az azt követő szentmiséken. A szentmisék elmélkedéseit a társszékesegyházban szolgáló lelkipásztorok fogják tartani, és gyónásra is lesz lehetőség.

A szentmise befejezését követően a jelenlévők egyenként fejezték ki a bűnbánatra való készségüket és a hamvazkodás ősi formáját alkalmazva a papok a bűnbánók fejének megérintése helyett csak hamut szórtak a fejükre.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A szentmise IDE KATTINTVA megtekinthető a Magyarok Nagyasszonya Egyházközség YouTube-cstornáján.

© Magyarok Nagyasszonya-főplébánia