Pünkösd a húsvéti ünnepkör megkoronázása – püspöki ünnepi szentmise Harangodon

Pünkösd a húsvét utáni legrégibb keresztény ünnep, amely idén május 20-21-re esik. Története az Ószövetség világába nyúlik: Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel (50 nappal) tartották a „hetek ünnepét”, amelyet az Újszövetség ógörög nyelvén pentékoszténak (ötvenedik) neveztek. A magyar nyelv is ebből a szóból származtatja az ünnep ma használatos nevét. Pünkösdhétfőn – az immár hagyományos egyházközségi családi nap keretében – Palánki Ferenc megyéspüspök tartja az ünnepi szentmisét 10.30-kor Nagykálló-Harangodon. A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban pünkösdvasárnap vasárnapi miserendet, pünkösdhétfőn hétköznapi miserendet tartanak. 

Pünkösd ünnepi napján három fontos esemény történt: a Szentlélek – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője – eljövetele, az Egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek.

A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok cselekedetei (ApCsel 2,1–11) írja le:
“Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek a Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.” (ApCsel 2,1-4)

A leírás szerint Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.


Ferenc pápa a következőt tanítja a Szentlélekről: „A Szentlélek az, aki mozgatja az Egyházat, ő az, aki dolgozik az Egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat, és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról. A Szentlélek az, aki Isten dicséretére indít bennünket, és imádságra ösztönöz: Ő imádkozik bennünk! A Szentlélek az, aki bennünk van és aki megtanít minket az Atyára tekinteni, és így szólítani: Atya! … A keresztény élet találkozás Jézus Krisztussal! Éppen a Szentlélek az, aki erre a Jézussal való találkozásra segít minket.”

Forrás: Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet