Püspöki szentmise az utolsó vacsora emlékére, majd sötét zsolozsma nagycsütörtökön este a társszékesegyházban

Nagycsütörtökön este 6 órakor az utolsó vacsora emlékére tart szentmisét Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban. A szentmisét követően Jeremiás próféta siralmait imádkozzák, majd közös virrasztást tartanak, melyre külön hívják a férfi híveket.

A nagycsütörtöki szentmise az utolsó vacsorát, Krisztus elfogatását és szenvedéseinek kezdetét és hangulatát idézi. A pap ilyenkor fehér miseruhát visel, a mise kezdetén szól az orgona, virág van az oltáron; a Dicsőség dallamára megszólalnak a templomokban a harangok, a csengők és az orgona. Azután elnémulnak egészen nagyszombat estig: a harangok „Rómába mennek”, megjelenik a szomorúság, és a fájdalom.

A szentmise végén, melynek a lábmosás szertartása is része szokott lenni, az oltáriszentséget őrzési helyére viszik: ezzel jelképezve Jézus elfogatását és elhurcolását. Az oltárról leszedik díszeit: ez az oltárfosztás, Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására. A feszületeket leplekkel takarják le. A szentmise csendben fejeződik be, a végén nincs áldás. 

A szent három napon, így nagycsütörtökön társszékesegyházunkban is elhangzanak Jeremiás próféta siralmai, melynek szertartását sötét zsolozsmának is nevezik. Az elnevezés onnan származik, hogy a szertartást egészen a X. századig éjszaka végezték, illetve, mire a zsolozsmát befejezték, a templomban egy kivételével minden gyertyát eloltanak.

A szentélyben egy háromszögletű gyertyatartót helyeznek el, rajta tizennégy sárga és egy fehér gyertyával. A zsolozsma minden egyes zsoltára és éneke után eloltanak egy gyertyát, míg egyedül a háromszög csúcsán álló fehér gyertya marad égve. Az utolsó zsoltár végeztével ezt az égő gyertyát az oltár mögé viszik és elrejtik. A Miserere zsoltár eléneklése után előhozzák az égő gyertyát, a gyertyatartóra helyezik, és egy barkaágat törnek félbe.

A szertartás szimbolikus jelentőségű: a kioltott gyertyák jelképezik Krisztus tanítványait, akik szenvedésekor elhagyták őt. A barkaág megtörése Krisztus szenvedéseinek megkezdésére utal. Az égve maradt gyertya Krisztus jelképe, aki meghalt a kereszten, sírba tétetett, de a halál nem uralkodott rajta, hiszen ragyogó fényben feltámadt.

 

A virrasztás közben folyamatos gyónási lehetőség!

@ Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház