Zarándokvonattal Nyíregyházáról a csíksomlyói búcsúba – egy zarándok beszámolója

„Legyen nekem a Te igéd szerint”
(az idei búcsú mottója)

2018. május 17-én első alkalommal érkezett Nyíregyházára Miskolcról a Boldogasszony zarándokvonat, és közel 200 fő szállt fel Nyíregyházán, fiatalok és idősebbek egyaránt. A vonatunk az indulást követően megállt Debrecenben, ahol további zarándokok szálltak fel, majd a következő megállónk Püspökladány volt, ahol a Budapest Nyugati-pályaudvarról érkező zarándokvonattal kapcsolták össze vonatunkat, így 16 kocsiból álló szerelvénnyel zakatolt az egyesített zarándokvonat Csíksomlyó irányába.

A szerelvény „S” kocsija volt a stúdió kocsi, ahonnan valamennyi vasúti kocsi számára biztosították a rádióközvetítést, közös énekéléseket és imádságokat, aktuális információkat. Itt lehetőség volt szent gyónásra, lelki beszélgetésre az atyákkal, mivel a vonatunkat több lelki vezető is kísérte: Varga Lajos püspök, Berbela Gergely verbita- és Timár Sándor Asztrik ferences szerzetes, valamint plébánosunk Felföldi László helynök atya.

Az oda vezető úton megtanultuk Pálmai Árpád kántor vezetésével a búcsúban elhangzó énekeket.

Kolozsvárra érkezvén lelkes erdélyiek, egyházi- és városvezetők fogadtak táncos bemutatóval, ünnepi beszéddel, zászlók lengetésével, majd az áldást és a himnuszok eléneklését követően tovább folytattuk utunkat Marosvásárhely irányába, ahol végeláthatatlan tömeg várakozott, hogy szerelvényünk beguruljon az állomásra. Itt olyan fogadtatásban volt részünk, amelyet nem is gondoltunk volna.

Késő estére érkeztünk Gyergyószentmiklósra, Marosfőre, Csíkszentdomokosra és Csíkszeredára, szálláshelyeinkre.

A következő napon ismét vonatra szálltunk, Csíkszeredába utaztak azok, akiknek nem ott volt a szállásuk, hogy buszokkal felmehessünk a Csíksomlyói kegytemplomba, a Szűz Anyához. 12 órakor ünnepélyes szentmisén vettünk részt, ahol köszöntötték a Boldogasszony zarándokvonat utasait. 14 órakor Keresztutat végeztünk Jézus-hágóján, amelyre felmenni nem bizonyult túl meredeknek, mivel egy helyi 92 éves bácsi a zarándokokkal együtt végezte Jézus keresztútját. A keresztút végén elértük a Sallvator-kápolnát. Ezt követően szabadprogram volt, kegytárgyvásárlás és a megvásárolt kegytárgyak megáldása, majd buszokkal visszamentünk az állomásra és a szálláshelyekre utaztunk.

A következő nap volt a fénypont: a pünkösdi csíksomlyói búcsú, amelyet nagy izgalommal vártunk. Zarándokainkat a vasútállomáson ünnepélyesen fogadták a helyiek, majd gyalogosan elindultunk a várva várt ünnepi szentmisére. A Boldogasszony zarándokvonat résztvevői a búcsú legnagyobb keresztaljaként imádkozva, énekelve, Szűz Máriát dicsérve érkeztek a kegytemplomhoz, melyhez több zarándokcsoport is csatlakozott, és együtt folytattuk utunkat a hegynyeregbe. A nyeregbe megérkezni és ott körbenézni: leírhatatlan! Megható volt látni a többszázezres tömeget, akik azért érkeztek a világ számtalan pontjáról, hogy együtt erősítsék meg hitüket, összetartozásukat és magyarságukat; helységtáblákkal, zászlóikat lengetve várakoztak, hogy az ünnepi szentmise a verőfényes napsütésben megkezdődjön. Az ünnepi szentmise szónoka Marian Adam Waligóra OFSPPE pálos szerzetes a Czestochowai Jansa Góra pálos kegyhely és kolostor elöljárója volt.

Tanító szavaiban arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlett világ embere nem mindig cselekszik Isten akarata szerint. Az Alfie nevű kisfiú esetét hozta fel példaként, akit egy bírósági ítélet nyomán hagytak meghalni. Marian atya felidézte: Ferenc pápa is próbált közbenjárni ügyében, és világszerte milliók tiltakoztak a kisfiú halála miatt.

“Látjuk, hogyan lehet megölni egy gyermeket, miközben ez a világ a kozmosz legutolsó sarkát is kutatja, feltárja a tenger mélységét, mesterséges intelligenciát alkot, diagnosztizálja a legcsodálatosabb eszközökkel a legritkább betegségeket. Ugyanakkor nem kifizetődő számára megtartani egy kisfiú életét, akinek csak oxigénre, vízre, és élelemre lett volna szüksége” – fogalmazott Marian atya.

A szentmise végére eleredt eső, a tömegből esernyők százezrei emelkedtek a magasba, melyben a hívek meghatódva esernyőiket tartva figyeltek Isten szavára, mintha nem is esett volna az eső.

A misét követően gyalogosan érkeztünk vissza a vasútállomásra, ahonnan ismét vonattal utaztunk a szálláshelyekre.

Pünkösd vasárnapján Gyergyószentmiklós főterén szabadtéri püspöki szentmisén vettünk részt a helyiekkel és ezen a misén vettünk búcsút vendéglátóinktól.

A visszautunkon élménybeszámolók sokaságát hallgattuk, közösen adtunk hálát az Úrnak a négy nap minden kegyelméért. Nagykárolyban a helyiek ünnepélyesen fogadtak bennünket és itt vettünk búcsút az erdélyi magyarságtól.

Fizikailag fel lehet készülni az útra, de lelkileg nem. A zarándoklat megerősített abban a hitben, hogy amit el akarok érni, azt el is tudom.

Kovács Szabolcs, Kovács Szabolcsné

@ Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház