Magyarok Nagyasszonya

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hitoktatói augusztus 27-29-ig tartó szakmai továbbképzéssel kezdték a 2024/25-ös tanévet Debrecenben, az Egyházmegyei Kateketikai Központban. Az új tanévet Palánki Ferenc megyéspüspök nyitotta meg, majd Németh István püspöki titkár, egyházmegyei hitoktatási koordinátor szólt a résztvevőkhöz.

A szakmai továbbképzés tematikus napján az arlói jezsuita misszió munkatársai számoltak be cigány-pasztorációs tapasztalataikról. A második napon a hitoktatók szakmai napon vesznek részt, ahol központi téma lesz a plébániai, valamint az iskolai hitoktatás során fellelhető módszertani lehetőségek. Zárásként pedig a katekéták már lelkileg is töltekeznek, a lelkinapot Juhos Imre kisegítő lelkész vezeti Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya Főplébánián.

A első nap reggelén Palánki Ferenc megyéspüspök köszöntötte a hitoktatókat, gondolataiban különlegesnek nevezte a szakmai továbbképzés első napját, amely az imádság évében éppen Szent Mónika, az imádság példaképének napjára esett. Szent Mónika 18 éven keresztül imádkozott fia megtéréséért, akit Szent Ágostonként, a valaha élt egyik legnagyobb teológusként ismerünk. Szent Mónikának a 17. év után sem jutott eszébe, hogy nincs értelme az imádságának, és abbahagyja. Kitartóan imádkozott.
Püspök atya is azt kérte a hitoktatóktól, hogy amellett, hogy mindent megtesznek a rájuk bízottakért, imáikban is hordozzák őket.

A főpásztor elmondta, hogy a 2024-es év, az imádság éve egyben felkészülés a Ferenc pápa által meghirdetett 2025-ös szentévre, amelynek mottója: „A remény zarándokai”.
Ferenc püspök az új egyházmegyei tanév vezérgondolatául – csatlakozva a szentévhez – ezt a mottót választotta, és arra kérte a katekétákat, hogy ők is legyenek a reménység hordozói, zarándokai.

„A zarándoklat egy hosszú, de céltudatos utat, előrehaladást jelent. Ha megállunk, megtorpanunk, soha nem jutunk el a célunkhoz, vagyis Istenhez, akitől kapjuk a kegyelmet, az erőt, amelynek forrásaként kínálja nekünk az imádságot, amely által tudunk kapcsolatban lenni a Jóistennel.” A főpásztor kérte a hitoktatókat, hogy az imádságon keresztül legyenek állandó kapcsolatban az Istennel, és imáikban hordozzák a rájuk bízott gyermekeket is.
Palánki Ferenc megyéspüspök „A remény zarándokai” mottóról szóló elmélkedése ITT elolvasható.

Németh István atya az elmúlt év statisztikai adataival mutatta be az egyházmegyénket a hitoktatás tekintetében. Az adatok a fakultatív hittanórákról, az egyházi iskolákban végzett hittanórákról és az állami iskolákban végzett hit és erkölcstan órákról szóltak.

Fakultatív hittanórákon: 195 óvodai csoportban 2 007 óvodás, 63 iskolai csoportban 479 tanuló, iskolán kívüli fakultatív hittanórán pedig 25 csoportban 180 fő vett részt katolikus hitoktatásban.
Egyházi iskolákban: 473 csoportban 3 910 fő részesült római katolikus hitoktatásban.
Állami iskolákban pedig 989 csoportban 5 127 fő.
Összesen 1 745 csoportban 11 703 fiatallal voltak kapcsolatban az elmúlt tanévben.

A plébániai statisztikát tekintve a legutóbbi népszámlálás adatai szerint:
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye területén 1 048 522 főél, ebből római katolikusnak vallotta magát 111 613 fő. A templomba járók száma: 13 120 fő.
Elsőáldozó volt az elmúlt tanévben: 675 fő az 1 108 (3. osztályos) és 1 117 (4. osztályos) diák közül. Ez a hitoktatott gyermekeknek a 60 %-át jelenti.
A bérmálkozás szentségében részesült: 432 fő a 972 fő (8-os évfolyamon hittan oktatásban részt vevők) közül, vagyis a hittanosok 44 %-a.
Ezek a számadatok is mutatják az eredményeket, de az igazi eredmény nem a számokban, hanem a családok, a fiatalok életében mérhető.

A tájékoztató adatok után István atya – a saját példájából kiindulva – buzdította a katekétákat, hogy fedezzék fel újból az életükben korábban kedvelt gyakorlatokat, idézzék fel az első tanévet, az oktatás örömét, ehhez térjenek vissza, hogy szakmailag is kellően motiválva kezdjék a tanévet. Majd a 2025-ös szentévet, és az e köré szerveződő programokat ajánlotta a hitoktatók figyelmébe, és beszélt a szentév jelentőségéről, üzenetéről.

Jubileumot, örömünnepet egy-egy esemény emlékére tartanak a 25., 50., 100., stb. évfordulókon. Az egyház gyakorlatában is megtalálható ez, 25 évente örömünnepet tartanak, Rómában megnyílnak a szent kapuk és az egész világról zarándoklat indul Róma irányába. „A remény zarándokai” mottójú 2025-ös szentévben felfedezhetjük, hogyan legyünk zarándokok, hogyan kapcsolódhatunk a reményhez.

A jubileum héberül jóbél szó a kos szarvából készült kürtöt is jelenti. Józsue könyvében olvashatjuk, hogy a jubileumi év hirdetésekor a kosok szarvát fújják meg Isten rendelése szerint. A szentévben tehát arra figyeljünk, hogy egy isteni eredetű ünnepről van szó. Az Úr akarta, hogy legyen egy különleges évünk, amikor a nép életében teret kap az ünneplés. Ez tehát az ünneplés éve lesz, az egyház azt akarja, hogy kimozduljunk a mindennapokból, és kezdünk el ünnepelni.
A jubileumi évnek két további jellemzője is van, a felszabadítás és a ráhagyatkozás. István atya ennek üzenetét is részletesen kifejtette.

A hitoktatási referens atya végül az egyházmegyei hitoktatást érintő személyi változásokról is beszélt.
Ebben a tanévben továbbra is Tóthné Bakai Berta a hitoktatási koordinátor. Az ő feladatában nyújt segítséget Kardos György nyíregyházi hitoktató, aki teljes állásban átkerül a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéhez, és órákat is fog látogatni. Tilki Gézáné a hitoktatók szakmai munkáját fogja segíteni. Majd István atya bemutatta az új hitoktatói kollégákat is.

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye