Február második vasárnapján, a házasság világnapján, az esős idő ellenére is több házaspár imádkozta és elmélkedte végig a Házaspárok útját Sóstón, Nagy Csaba családreferens atya vezetésével.
„Ezt nem lehet kihagyni. Minden évben megszólít belőle egy új gondolat” – mondta az egyik résztvevő.
Ebben az évben a hűség szabadsága a Házasság hete központi témája. A Házaspárok útjának 10. állomása összefoglalja mindazt, amiről elmélkedhetünk és amiért imádkozhatunk.
„Az évek során talán eltávolodtunk: egymás mellett haladtunk, mint a vasúti sínpár, megszürkült a kapcsolatunk. Gondoljuk: ismerjük társunkat, talán még jobban, mint ő saját magát. Valóban ismerjük? Tudjuk, hogy mostanában mi foglalkoztatja, milyen nehézségekkel küzd? Már nem vagyunk ugyanazok, mint amikor összeházasodtunk. Csak a szaporodó ráncait és ősz hajszálait vesszük észre, vagy azt is, miben gazdagodott az egyénisége?”
„Ha nem érezzük egymás nagyrabecsülését, elfogadását, nagy a veszély, hogy elvándorolunk a házasságunkból. Menekülhetünk a munkába, a közéletbe, a gyerekszobába vagy egy másik kapcsolatba. Ha egységünk széttörik, két csonka fél lesz belőle szilánkokkal, melyek gyermekeinknek is sebeket okoznak.”
„Újra és újra meghódítani a társunkat: ez az igazi kihívás. Dolgozni azon, hogy vonzónak, szeretetreméltónak tartson évek múlva is. Törődni vele, és érdeklődve meghallgatni, mi foglalkoztatja mostanában. Megajándékozni az időnkkel: egy esti séta, vacsora a régi kis vendéglőben, ahol a gyertyafényben minden új megvilágításba kerül, egy hétvége kettesben, apró figyelmességek, dicsérő szavak, együtt végzett munka. Gazdagok a tartalékaink, melyek megerősítik szövetségünket.”
„A hűség alapvetően nem csak azt jelenti, hogy nem csaljuk meg egymást. Az igazi hűség abban áll, hogy újra és újra felfedezzük egymást és visszahódítjuk első szerelmünket. Kérdezzük meg társunkat, mivel szerezhetnénk örömet neki!” (Házaspárok útja 34. és 35. o.)
Az utolsó állomásnál elhunyt szeretteinkre emlékeztünk és imádkoztunk értük, most különösen Zsatku László testvérünkért, akinek feleségével együtt köszönjük a sóstói Házaspárok útja állomásait. Valóban minden évben, minden életszakaszban újat ad.
A közös imádság végén mindenkinek jólesett a finom meleg tea, melyet hálásan köszönünk most is a 424 Étterem csapatának, valamint a friss pogácsa és aprósütemény, melyet köszönünk a Landauer Pékségnek. Reményt adó volt látni a szentimrés fiatalok segítőkészségét és ügyességét, és öröm volt látni a legfiatalabb résztvevőket – segítse őket a Jóisten a párválasztásban és boldog, hűséges házasság megélésében. Az Egyház a Családban kezdődik. Imádkozzunk a házasságokért! Imádkozzunk családjainkért! Nagy Csaba családreferens és a résztvevő házaspárok, családok