Magyarok Nagyasszonya

Ferenc pápa 2015. szeptember 21-én nevezte ki Palánki Ferenc püspököt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé, a beiktatási szentmise pedig 2015. november 14-én volt a debreceni Szent Anna-székesegyházban.
A főpásztor elhangzott beszédeiből, gondolataiból idézve köszöntjük őt megyéspüspöki beiktatásának évfordulóján.

„Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.” (Lk 12,35-40) A nagy dolgokra készülnünk kell, de az igazán nagy dologra, az Istennel való találkozásra mindig készen kell állnunk.
Hol találkozunk Istennel? Először is az imában…, találkozhatunk vele a másik emberben is…, de legteljesebb módon a halálunkban, amikor nem az élet végét, hanem az élet teljességét tapasztaljuk meg… (Kossuth Rádió, Napi ima, 2024. október 5.)

„Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” (Lk 1,28) Ha ezeket a szavakat ízlelgetjük, rádöbbenhetünk arra, hogy mi is mindannyian megajándékozottak vagyunk, bennünk van az isteni élet, az örök élet ajándéka.
Isten kegyelméből az ő fiai vagyunk. „Nem vagy tehát többé szolga, hanem fiú, és ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is” (ld.Gal 4,4-7), az örök élet örökösei.
„Veled van az Úr!” – mondja Gábor angyal Máriának. Olyan jó lenne, ha gyakran eszünkbe jutna, hogy Isten így szól hozzánk: Én veled vagyok, ott akarok lenni ahol te vagy, általad akarok működni, azt szeretném, ha az én szeretetemet, örömhíremet vinnéd az emberek közé, hogy megérezzék, áldás van rajtad, és rajtad keresztül rajtuk. (Magyarok Nagyasszonya ünnepe, Nyíregyháza, 2024)

Minden gyermek ajándék, amely Isten bizalmára emlékeztet. Ha valaki karriert szeretne építeni, akkor azt szokták mondani, hogy ahhoz kell egy családi háttér. De a család előtér, a háttér pedig az összes többi, és így szolgáljuk az életet. Nekünk, keresztényeknek a hivatásunk az élet, az örök élet szolgálata. Az élet szolgálatával annak legkisebb egységét, a családot különös gondoskodással, szeretettel kell körülvenni, mert egyetlen kicsiny gyermek is végtelen értékű, akit a Jóisten ránk bízott, hogy a benne rejlő kis csoda ki tudjon bontakozni. (Mátészalka, bölcsőde megáldás, 2024. 09. 11.)

Mit jelent a remény? Közismert mondat: „A remény hal meg utoljára”, de a reménynek nem az a tulajdonsága, hogy meghal, hanem, hogy beteljesedik. „Mert megváltásunk még reménybeli. Az a remény viszont, amit már teljesedni látunk, többé nem remény…” (Róm 8,24), hanem valóság. Jézus, aki megváltott bennünket, meghalt értünk és feltámadt, azt a reményt adta nekünk, hogy vele együtt mi is föltámadunk. Ezért nagyon fontos, hogy az örök dolgokra figyeljünk.

Nagy Gáspár: Jegyezvén szalmaszállal című verse erről a reményről szól:
„de a remény sohasem meghaló,
ha minden utolsó szalmaszál
ABBÓL A JÁSZOLBÓL VALÓ!”
Abból a jászolból, amelyben a mi Urunk feküdt…” (Egyházmegyei Veni Sancte szentmise, 2024. 08. 26.)

Számomra egy találkozás mindig ünnep tud lenni, ha az szeretetben valósul meg. Nemcsak a két ember miatt, hanem mert a szeretet maga az Isten, és akkor Isten is jelen van. Ahol Isten jelen van, ott nincsenek hétköznapok, csak ünnepek.

„Veletek vagyok keresztény, értetek vagyok püspök.” (Szent Ágoston) Ezt igyekszem megvalósítani, hogy együtt, egy közösségben haladjunk, de van egy olyan faladatom is, hogy ezt a közösséget összekössem az éggel.

Számomra az alázat azt jelenti, hogy rendelkezésre kell állnom a rám bízottak számára, hogy megszólítható legyek, el tudjam fogadni a másik embert, a paptestvéreket, kollégákat.” (Portréinterjú, Szent István Televízió, 2024. 04. 11.)

Jézus a Genezáreti tó partján beszállt az egyik bárkába és kérte, hogy menjenek beljebb a vízen. Jézus belépett Péter bárkájába, ezzel az életébe is. Amikor azt kéri tőle, hogy „Evezz a mélyre”, mélyebben be akar lépni tanítványa, de mindannyiunk életébe is, hogy figyeljünk rá. Péter megtette – annak ellenére, hogy jó szakember lévén tudta, hogy ennek semmi értelme, hiszen ilyenkor a halak már a tó alján vannak, a háló pedig nem ér le odáig –, de Jézus szavára kivetette a hálót: „DE a te szavadra, kivetem a hálót”.

Péter rádöbben arra, hogy aki belépett az ő bárkájába, az életébe, az maga az Isten, és vele szemben nem tehet mást, minthogy leborul és elismeri a bűnösségét: „Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok.” Ebben a mondatban benne van az is:„de nehogy elmenj, ha már egyszer ennyire megérintetted a szívemet!”
Jézus azt mondja: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.” Ezért érdemes otthagyni mindent, a nagysikerű halfogást, a sikeres szakmát, bármit. (Szent László Imaszövetség közös imaalkalma, Nyírmeggyes, 2024. 09. 01.)

Tegyük csendben a jót továbbra is, és végezzük azt a szolgálatot, amire Isten meghívott bennünket, hogy eljussunk a felnőtt kereszténységre, amikor már képesek vagyunk úgy szeretni, ahogyan a mi Urunk, Jézus Krisztus szeretett bennünket! (30 éves a napkori karitász csoport, 2024. 10. 26.)

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye