Templomunk

A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház

Nyíregyháza egyik legismertebb épülete a főtéren található, kéttornyú, román stílusú székesegyház, Samassa József egri érsek fogadalmi temploma. Samassa érsek – 1902-ben tartott aranymiséje emlékére – ezzel a monumentális templommal ajándékozta meg az akkori Szabolcs megye székvárosát, Nyíregyházát. A Magyarok Nagyasszonya-templom, mely 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza, kettős tornyával, arányaival, szerkezeti tökéletességével és tiszta stílusával a hazai egyházi építészet kiemelkedő alkotása, műemlék. Maga Samassa érsek szentelte fel 1904. augusztus 20-án.

A templom külső képe – gazdag tagoltságával, támpilléreivel, dekoratív elemeivel – lebilincselő. Hazánkban, hasonló külső gazdagsággal képzett templomot alig találunk. A két hatalmas négyszögű torony magassága – mely három emeletre tagozódik – 43,6 méter. A két torony közt található a gazdag kiképzésű főbejárat és a hatalmas oromfal. A főbejárat timpanonjában lévő dombormű a Boldogságos Szüzet ábrázolja a gyermek Jézussal – Szent József és Keresztelő Szent János társaságában – amint Szent István és Szent László királyok hódolnak előtte.
Az oromfal rózsaablakának középső körében Szent Cecília üvegfestménye Róth Miksa munkája. A déli torony egyik fülkéjében helyezték el a templomépítő, Samassa bíboros mellszobrát, amely 2002-ben készült és Tóth Sándor szobrászművész alkotása.
A templom külső megjelenése eredeti állapotában van, azzal a kivétellel, hogy 1970-ben Csépányi Ferenc plébános az egész templom tetőzetét osztrák műemlék palára cserélte, majd 1983-ban új, elektromos vezérlésű toronyórát üzemeltetett be, majd 1995-ben Váradi József
plébános a támpilléreket és a lábazati köveket renováltatta.

Belépve, a templom külsejéhez hasonló változatosságot találunk, a román stílus minden szépségével. A jobb és baloldali pillérek hat kisebb és a kereszthajónál egy nagyobb mezőből álló keresztboltozatot hordoznak. A főhajónak 5-5 közös ívvel összefoglalt színes ablak ad kellemes fényt. A templomnak monumentális jelleget ad a kereszthajó, azon túl pedig a szentély, melynek hét félköríves ablak ad világosságot. A középső ablakon látható a fogadalmi kép, mely a templomépítő Samassa érseket ábrázolja, amint a Szent Család előtt hódol (Róth Miksa alkotása). A szentélyt körfolyosó övezi (sekrestye és szertár). A mellékhajók, melyek félszer olyan magasak és szélesek, mint a főhajó, 3-3 félköríves ablakon át kapnak világosságot. Ezek teljes felújítását 2000-ben Mezősi Eszter restaurátor művész végezte el. A templom főoltára márvány, felsőrésze tölgyből faragott. A szentségháztól jobbra Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Jeromos, Árpádházi Szent Erzsébet és
Árpádházi Szent Margit szobrai láthatók. Az oltár felső részén jobbra 3-3 imádkozó angyal szobor. A főoltár közepén, az oltárképet helyettesítő hatalmas feszület, karéjos végeiben az evangélisták jelvényei. Mindezek Kopits János szobrászművész hársfából faragott művei.
Az új liturgikus tér középpontjában áll a márvány szembeoltár, melyet az egri Angolkisasszonyok kápolnája főoltárának elemeiből építettek 1971-ben, Csépányi Ferenc plébánossága idején. 2000-ben padlófűtés és márvány padlózat készült.

A kereszthajó déli apszisában van a Szűz Mária-oltár (Stefin János festőművész képeivel és Kopits János Szűz Mária szobrával), az északi apszisban pedig a Szent József-oltár (ugyancsak Kopits János Szent József szobrával és Stefin János festményeivel).
A márvány szószék hatalmas márványoszlopon nyugszik, oldalán a négy evangélista alakja (Kopits János műve). A keresztelőkút ugyancsak márvány, és öt márványoszlopra helyezték el. Az orgona Angster József és Fia pécsi orgonakészítő műhelyéből származik. Az eredetileg két manuálos, 24 fő- és 20 mellékváltozatú orgonát bővítették 27 regiszteresre 1984-85-ben Csépányi Ferenc plébános, illetve 1997-ben Váradi József plébános idején. A templom belső festése XIII. századi román stílusú templomfestésre emlékeztet. Az 1984-es felújítás során a falakat újrafestették úgy, hogy az eredeti ornamentikán és színeken nem változtattak, megőrizve ezzel az utókor számára a templom eredeti stílusjegyeit.