Magyarok Nagyasszonya

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház búcsúi ünnepét október 8-án tartották. A szentmise szónoka és főcelebránsa Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt. A közösséggel együtt ünnepelt Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök atya is.

Palánki Ferenc püspök atya az angyali üdvözlet és az Üdvözlégy Mária ima szavaival a Szűzanyára tekintve többek között arról beszélt, hogy legyünk mi is áldottak, fáradozzunk az Isten ügyéért, és a mi életünk is gyümölcsöt fog teremni.

„Az Anyaszentegyház csodálatos bölcsessége és ajándéka, hogy az év két legszebb hónapját, a májust és az októbert a Boldogságos Szűzanyának szenteli. Májusban virágba borul, éled a természet, és októberben – bár már sárgulnak a levelek, amely kicsit az elmúlásra hangolja a lelkünket – a legszebb színekben pompázik, és arra mutat, hogy ne csak a földi életre figyeljünk, hanem legyen előttünk az örök élet valósága.

Májusban a Lorettói litániát imádkozzuk, októberben pedig a rózsafüzér imádkozásával ismételgetjük az angyal szavait: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál” (Lk 1,28). Ha ezeket a szavakat ízlelgetjük, rádöbbenhetünk arra, hogy mi is mindannyian megajándékozottak vagyunk, bennünk van az isteni élet, az örök élet ajándéka.

Isten kegyelméből az ő fiai vagyunk. „Nem vagy tehát többé szolga, hanem fiú, és ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is” (ld.Gal 4,4-7), az örök élet örökösei.

Ha valaki vagyont, vagy bármit örököl, örül neki, de az mindig elvész, az isteni örökség viszont soha nem vész el. Ezért vagyunk mi is megajándékozottak, és Isten úgy akar ránk, szeretett gyermekeire nézni, hogy mi is legyünk telve kegyelemmel.

Jó lenne minden reggel úgy ébredni, hogy az Úr velünk van! „Veled van az Úr!” – mondja Gábor angyal Máriának. Olyan jó lenne, ha gyakran eszünkbe jutna, hogy Isten így szól hozzánk:

Én veled vagyok, ott akarok lenni ahol te vagy, általad akarok működni, azt szeretném, ha az én szeretetemet, örömhíremet vinnéd az emberek közé, hogy megérezzék, áldás van rajtad, és rajtad keresztül rajtuk.

„Áldottabb vagy minden asszonynál.” Tagadhatatlan, hogy ezt nem tudjuk elérni, de azt igen, hogy mi is áldottak legyünk. Ki az igazán áldott? Az, aki áldás tud lenni a másik ember számára. Áldássá kell válnunk, hogy a mi életünk gyümölcsei is megteremjenek. Melyek ezek a gyümölcsök?

„Akik értem fáradnak, nem esnek bűnbe. Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek” (ld. Sir 24,23-31) – mondja a próféta Máriáról. Mária életének ezek a gyümölcsei. A mi életünknek is ez el kell hogy legyen a gyümölcse. Fáradozzunk az Isten ügyéért, hogy el tudjuk kerülni a bűnt, és akkor megmaradunk a kegyelem állapotában, vagyis egyre jobban telve leszünk kegyelemmel. Ennek a gyümölcse pedig, hogy az ételünkkel rá tudunk világítani az isteni szeretetre, az örömhírre, az evangéliumra, és ez lesz az örök élet nyeresége.

Mária nem magával van elfoglalva, hanem mindig velünk foglalkozik. Aki karriert akar építeni, annak magával kell foglalkoznia. Mária különlegessége, hogy teljesen nyitva volt a szíve az Isten ajándéka előtt, teljesíteni akarta Isten akaratát.
Mária ezen az ünnepen is velünk foglalkozik, azt szeretné, hogy a mi nemzetünkben, az egyházmegyénkben is egyre többen felfognánk, amit Isten akar, megnyitnánk a szívünket az ő kegyelme előtt, hogy áldásának hordozói, továbbadói lehessünk, és megteremjük a szeretet gyümölcsét.

Ezzel a bizalommal kérhetjük Máriát nemcsak májusban és októberben, hanem életünk minden napján, hogy „imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján”.
Bűnösök vagyunk, sokszor Isten nélkül élünk, nem mutatjuk meg, hogy velünk van az Isten, de ő akkor is velünk van, ha mi nem úgy érezzük.

Seregély István érsek atya keresztúti elmélkedésében olvassuk:

Kétszer látjuk Máriát, Betlehemben és a Golgotán, amikor a Fiát karjában tartja. Kétszer köszöntjük Máriát, májusban, amikor virulni kezd az élet, és októberben, amikor látjuk az elmúlást. És kétszer kérjük Máriát, hogy imádkozzon értünk, most és halálunk óráján.

Magyarok Nagyasszonya ünnepén kérjük a Boldogságos Szűz Máriát, hogy soha ne felejtsük el azt, hogy ő foglalkozik velünk, fontosak vagyunk neki, és persze, nem vagyunk különbek, mint a többi nép, de rosszabbak sem. Viszont a mi lelkiségünkben Szent István, első szent királyunk óta a Mária-tisztelet mindig is különleges volt. Őrizzük meg ezt, adjuk tovább, és kérjük Máriát, imádkozzon értünk most és halálunk óráján!” – zárta elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.

A szentmise befejező áldása előtt Csordás Gábor, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébánosa mondott köszönetet a Jóistennek, hogy együtt ünnepelhettünk, valamint megköszönte a szolgálattevők: a püspök atyák, a lelkipásztorok, az akolitusok, a cserkészek és minden hívő jelenlétét.

Ebben az évben gyarapodott az egyházközség hívő közössége, hiszen a jósavárosi Szent Imre Plébánia oldallagos ellátása 2024 augusztusától a főplébánia feladatkörébe tartozik. Így Gábor atya a Szent Imre egyházközség jelen lévő híveit, valamint a Szent Imre köznevelési intézmény diákjait, vezetőit is köszöntötte az ünnepi szentmisén.

***

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház ez év augusztusában ünnepelte felszentelésének 120. évfordulóját. A templomot Samassa József egri érsek építtette pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából, és ő maga szentelte fel 1904. augusztus 20-án.
Illyés Gábor történész összefoglalóját a templom történetéről, korabeli fotókkal illusztrálva ITT találhatjuk.

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye