Alkalmazkodva a gyerekek életkori sajátosságaihoz és a XXI. század világához, változatos módszereken és órákon keresztül vezetjük be a ránk bízott gyermekeket az Egyház és a keresztény élet világába. Az órák témái egymásra épülve és egymást kiegészítve, akár a mozaikdarabok illenek össze. A feldolgozási módszerek sokfélék: éneklés, tanítás, beszélgetés, bábjelenet, játék, szemléltetés és imádság éppúgy megtalálható, mint néhány elgondolkodtató, rajzos-színezős, a tananyaghoz kapcsolódó feladat. A jellegükben és tartalmukban változatos órák egymást elmélyítő, de különböző munkamódszerekből állnak, hogy a tanulóknak legyen lehetőségük leülni-felállni, megszólalni – csendben figyelni, gondolkozni-utánozni, mozogni-írni vagy egyéb manuális tevékenységet folytatni.

Az év végére a tanulók – életkori fejlettségi szintjüknek megfelelően – eljuthatnak odáig, hogy a hit gazdagságából, amit megélnek, senki nem foszthatja meg őket. Felismerik társaikban az értéket, megtanulják tisztelni egymást, megtanulnak bízni egymásban, mert gondolkodni, bábozni, játszani és beszélni csak együtt jó az élet szépségéről.

Közösen, igazi ünneplőbe öltözött szívvel élik meg a találkozásokat Istennel, és fontossá válik számukra a Szentírás szava és az Egyház tanítása.

Az első osztály keresztény környezetismereti bevezető éve után a második évben Jézus alakját szeretnénk közelebb hozni a gyerekekhez. Ellessük mozdulatait, megfigyeljük tetteit és szívünkbe véssük szavait. Elkezdjük az ismerkedést az egyházi év szakaszaival, ezek szentírási kapcsolataival. Bepillantást nyerünk az Egyház életébe, elkezdjük tanulni a liturgiához szükséges alapfogalmakat. Nyomon követjük a hit útján haladó, néha bukdácsoló, Isten „iskolájába” járó emberek döntéseit és útkeresését.

A munkamódszerek az első osztályban megismert változatos munkaformák: éneklés, tanítás, beszélgetés, bábjelenet, játék, szemléltetés, imádság, rajz és színezés, kiegészülve a tankönyvi feladatok megoldásával.

Az év végére a tanulók eljuthatnak odáig, hogy felismerjék Jézus alapvető tanítását és elinduljanak a cselekvő keresztény élet útján. A második osztályos gyermek lelkileg érettebb, és meg tudja érteni, hogy döntéseiért és cselekedeteiért ő a felelős, ugyanakkor igazságérzete és igénye nagy. Mivel már felismeri a különbséget jó és rossz döntései között, az irgalmasság és a bűnbocsánat történetei által elkezdjük kialakítani a helyes lelkiismeretet, rámutatunk a megbánás fontosságára, ezzel is előkészítve a következő tanév témáját. Ezek az értékek hozzásegítik ahhoz, hogy helyes barátságokat alakítson ki, és az osztályközösségben megjelenő problémák feldolgozása és megoldása is a Jézusi szeretet jegyében történjen.

Harmadik osztályban az Egyház életébe, ünnepeibe, szentségeibe és az imádság mindennapi gyakorlatába vezetjük be a gyerekeket.

Az órán használt változatos munkamódszerek és a hitoktatás elméletbe és gyakorlatba bevezető jellegű szemléletmódja segítséget nyújt abban, hogy a kisgyermek a közösséggel együtt élhesse át a hitben történő fejlődését. A rítusok mind a hitben való nyilvános megerősítést célozzák, miközben a gyermek a közösség iránti elköteleződését is megszilárdítja. Életkori sajátosságainak megfelelően fejlesztésre kerül annak tudatosítása és tettekre váltása, mit jelent Jézus barátjának lenni és Jézus barátainak közösségébe tartozni.

Év végére a tanulók eljuthatnak odáig, hogy látják az Egyházban élők összetartozását, együtt ünneplését. Megtanulják, hogy az ünnepeknek hagyományai, szokásai vannak, melyek fontosak az Egyházban élők közössége számára, és ezáltal nekik is fontossá válnak. Bár még nem értik az ünnepnek vagy a szokásnak a lényegét, de külsőleg, viselkedés szinten már képes ezek elsajátítására, tudásbeli hiányosságaikat pedig szívesen pótolják. Általában ebben a korban kezdik el a szentgyónásra és az elsőáldozásra való kétéves felkészülést. A gyerekek kapcsolata Jézus személyével elmélyül, és kezdik megérteni, hogy Jézus a barátaitól szeretetteljes viselkedést kíván. A „közösség” fogalma már élénkebben él bennük.

Építve az előző évekre, negyedik osztályban az Ó- és Újszövetség, valamint az egyháztörténelem különleges szereplői közül választottunk ki néhányat, hogy a példaképekre fogékony kilenc-tízéves gyerekek őket megismerve és megszeretve ösztönzést kapjanak ahhoz, hogy életüket Isten barátságának öröme és kívánalmai szerint alakítsák.

Az órák felépítése a korábban megismert Öt Pont Módszert követi. Alkalmazkodva a gyerekek életkori sajátosságaihoz a munkatankönyvben található történetek egy részét hagyományos, elbeszélő formában, másik részét képregényben mutatjuk be. Sorra kerülnek az Ószövetség nagy példaképei (Jákob, Mózes, Dávid), az Újszövetségből pedig olyan személyeket ismerünk meg, akiknek életét meghatározta a Názáreti Jézussal való találkozás. A bemutatásra kerülő szentek egyrészt különféle korokban élt, másrészt különböző nemzetiségű és életmódú példaképek, szem előtt tartva a magyar szentek megismertetésének fontosságát. Mindannyiuk élete ragyogó példája annak, hogy mit jelent Krisztus követőjeként élni különböző életállapotban, különböző vagyoni és társadalmi helyzetben.

Az egész éves témák szíve év végén csúcsosodik ki: Isten minket is hív, hogy barátai, Jézus követői legyünk a mai korban, a mai körülmények között, és az előttünk álló szent tanúk hitében osztozva éljünk.

Az elsőáldozás utáni évek feladata, hogy előkészítse a gyermekeket Isten üdvösségtervének felismerésére a történelemben. Alsó tagozatban hittanórán már tanulták a főbb bibliai történeteket, megismerkedtek az első keresztények életével, a szentmiséken pedig hallották az ó- és újszövetségi olvasmányokat.

Ebben a tanévben az Ószövetség történeteit vesszük sorra, hogy segítségükkel képet alkossanak maguknak Isten irgalmas szeretetéről, amelyről választott népe egész története tanúskodik.

A Szentírás tanulmányozása eltér az alsó tagozatos módszerektől: ott még csak egyszerűsített, rövid, tömör megfogalmazásban olvashattak ezekről, felső tagozatban pedig már egyre többször találkoznak az eredeti szövegekkel. Mindezek elsajátítása változatos módszerekkel történik: időszalag és térkép a történelemszemlélet kialakításához, rejtvények és feladatlapok a történetek feldolgozásához, szemléltetés elgondolkodtató képek segítségével, imádságra nevelés a Szentírás szövegei által.

A tanév végére a gyermekek képesek lesznek biztosan tájékozódni a Biblia könyveiben, ismerik a főbb ószövetségi történeteket, személyeket, és képesek a tanult szövegekben felismerni Isten nekik szóló üzenetét.

Az előző évben kezdett munkát folytatva a tanulók az Újszövetség érdekes történeteiben felismerik Isten üzenetét, aki bűneink ellenére is szeret minket, és el akar vezetni örök országába. Ezért küldte el nekünk Mennyei Atyánk Szent Fiát, Jézus Krisztust, hogy minket tanítson és megváltson, megszabadítson bűneinktől és elvezessen az örök életre. A hittanuló építse be ismeretvilágába a Szentírásra vonatkozó alapvető ismereteket, valamint a legfontosabb hitigazságokat, amelyekben felismerhetjük Isten üdvözítő szeretetét.

A tanév végére a tanulók szívesen olvassák a Szentírást, megtanulják azt az Egyház tanítása szerint értelmezni és alkalmazni. A hittanórák keretében alkalmat adunk nekik arra, hogy hitükkel és mindennapi keresztény életükkel kapcsolatos kérdéseiket feltehessék, és azokra megfelelő választ kapjanak. Ehhez igazodva a munkamódszerek és az egyes témák feldolgozása is nagyon változatos: a már 5. osztályban megismertek mellé társul a drámajáték, az egy-egy kiemelt és fontos üzenethez kapcsolódó lelki beszélgetés. A tanév célja, hogy a gyerekek megújítsák lelki életüket, lelkiismeret-vizsgálatuk megfeleljen életkori sajátosságaiknak, és hogy életüket kezdjék el tudatosan alakítani Jézus megismert tanítása szerint, hogy hitük megélt hit legyen.

A felső tagozatos hittan első két évében megismerkedtünk a kinyilatkoztatás történetével, mely a Könyvek Könyvét olvasva, tanulmányozva kísérhető nyomon. Minden, ami üdvösségünkhöz szükséges, bennfoglaltatik a Bibliában. A gyerekeknek lehetőségük nyílik a plébániákon a bérmálkozásra való felkészítés elkezdésére, amely a keresztény nagykorúság útjának fontos lépcsőfoka.

A hetedik osztályos kiskamasz tartózkodik mindattól, ami „gyerekes”, bár titokban még szeret „gyerekes” dolgokkal foglalkozni. Ezt azt jelenti, hogy két pólus között van: barátok és a család. Gyakran inkább a barátok felé húzódik, nagyra becsüli a társai véleményét, kortársai öltözete, viselkedése, ízlése, modora és stílusa nagy hatással van rá. Érzelmileg új szintre kerül az együttérzés képessége, és nagyon átérzi társainak bajait. Fizikai fejlődése nagy rohamokban történhet, éppen ezért ennek hatása megzavarja őt. Nagy érték számára a magánélet, erkölcsileg sokat fejlődnek ebben a szakaszban, mivel érvelésük is szervezettebbé válik. Nagyon kritikusak tudnak lenni mások iránt, de éppen úgy mélyebben tudnak mérlegelni is és különbséget tenni az erkölcsi rossz és jó között.

Éppen ezért ebben a tanévben olyan témákat érintünk, amelyek testi-lelki fejlődéséhez, a keresztény erkölcs és élet alapvető értékeihez igazodnak. Vitafórumok, hosszú távú projektek-feladatok, irányított kutatások teszik színessé az órákat, barátságos beszélgetések, akár közös szolgálat, közösségi alkalom megszervezésével egybekötve.

A tanulók év végére érettebben gondolkodnak a keresztény élet hivatásáról és szeretnénk elérni, hogy megérlelődjön bennük a vágy, hogy Krisztus hiteles tanúi és hirdetői legyenek a harmadik évezredben.

A hit alapigazságaira építve tudatosítjuk a tanulóban, hogy a Jézusba vetett hit nemcsak állásfoglalás, hanem megvalósítandó feladat is. Ezért tudatosan kell építenie hívő világnézetét, alakítania életét Krisztus tanítása szerint, és ezek alapján találja meg helyét és feladatát az Egyházban, saját egyházközségében is.

A hetedik osztályban megismert módszerek folytatódnak ebben a tanévben is: vitafórumok, beszélgetések, hosszú távú-projekt feladatok, irányított kutatások teszik színessé az órákat, bevonva őket az Egyház közösségi szolgálatába.

A tanulók év végére megtanulják, hogy életük tudatos viszonzása Isten szeretetének, amely Jézus Krisztusban jelent meg. A tudatos lelkiélet és a liturgiában való részvétel nem választható el egymástól. A bérmálás szentségéhez járulva a Szentlélek kiáradásában részesednek, ezáltal elnyerik a keresztény nagykorúságot és Krisztus igaz tanújaként védelmezik, szavaikkal és életmódjukkal terjesztik a hitet.