A háború áldozataira és a Don-kanyarban elhunyt magyar katonákra emlékeztek Nyíregyházán a városi keresztúton
2024.03.24.
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében több városban és kisebb településeken jelenítik meg imáikban az utcákon Jézus Krisztus keresztútját.
Nyíregyházán, a virágvasárnapot megelőző szombaton, március 23-án, a Vasgyár utcai Szent Antal-kápolnától indul a városi keresztút. Debrecenben virágvasárnap 15:00-kor kezdődik a városi keresztút ökumenikus részvétellel. Az elején barkaszentelésen vehetünk részt a Nagytemplom előtt. Utána indul a keresztút a Nagytemplomtól hat állomáson keresztül a Szent Anna-székesegyházig.
Mindkét keresztúton a hagyományhoz híven Palánki Ferenc egyházmegyénk megyéspüspöke is részt vesz.
Nyíregyházán a keresztút állomásainál az evangéliumi részleteket követően idén Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök elmélkedései hangzanak el, megemlékezve a szomszédban dúló háború áldozatairól is. A keresztút során a Don-kanyarban elhunyt magyar katonák leveleiből is hallhattak részleteket a résztvevők, amelyeket a Katolikus Tábori Püspökség állított össze.
A bevezető elmélkedésben Bosák Nándor püspök Ferenc pápa tanítására emlékeztetett: „Jézus Krisztus az Atya irgalmasságának az arca. … Az Atya irgalmassága a názáreti Jézusban vált elevenné, láthatóvá, őbenne érte el csúcspontját. … Aki őt látja, az Atyát is látja (vö. Jn 14,9). A názáreti Jézus a szavaival, tetteivel és egész személyiségével kinyilatkoztatja Isten irgalmasságát.” (Misericordiae Vultus 1.)
Jézus egész élete az irgalmasság útja volt. Aki vele találkozott, az irgalmas Istennel találkozott.
Ebben a keresztút-végzésben mi is Jézus mellé szegődünk, Vele ismerkedünk. Ő ma is köztünk jár, velünk és értünk hordozza a keresztet. Ennek az útnak – életünk útjának állomásain – mi Jézusra nézünk, ő meg miránk.
Irgalmas Jézus! Engedd, hogy találkozzam Veled, hogy felismerjelek és hűségesen kövesselek.
I. állomás: Pilátus halálra ítéli Jézust
P. Imádunk Téged, Krisztus, és áldunk Téged!
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Pilátus ítélete (Mt 27,165-26)
Uram! Mennyi jót tettél az emberekkel. Tanítottad őket a jóra, ha éheztek, még a kenyerüket is megszaporítottad. A betegeiket meggyógyítottad, a megtérő bűnösöknek pedig megbocsátottad bűneiket. Most mégis halálodat követelik. Az igazságot sohasem takartad el a hazugsággal. Bosszút állnak rajtad, mert túl sokat követeltél. Szembesítetted őket bűneikkel, elítélted hazugságaikat, amikor sanyargatták a gyengébbeket. Most is Barabás kell nekik.
Tudom, Uram, hogy engem is elítélnek majd, ha úgy akarok élni, ahogyan Te éltél. Már most is ujjal mutogatnak rám, mosolyognak rajtam, gúnyt űznek belőlem, botránkoznak rajtam. Még barátaim is elhúzódnak tőlem. Uram! Félek, hogy megrekedek a félúton, és az emberi okoskodásra hallgatok, amely azt sugallja, hogy nem is kell mindent olyan komolyan venni, jobban kell alkalmazkodni a körülményekhez. Uram! Tudom, hogy nem a gyáva Pilátusnak meg a hangoskodó tömegnek volt igaza. Te vagy az Igazság és az Élet. Segíts, hogy evangéliumod szerint éljek! Segíts a küzdelemben!
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
II. állomás: JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Jézus követése (Lk 9, 23-24)
Uram, Jézus! Most a vállaidra teszik a keresztet. Neked nem volt kereszted. Azért jöttél a földre, hogy a mi keresztjeinket, bűneinket, bajainkat magadra vállald és meggyógyítsd. Most vállaidra teszik a kereszted, szenvedésed eszközét, és elindulsz némán utadra. És ha roskadozik is a lábad, viszed hűségesen, panasz nélkül egészen a Golgotáig.
Uram, én is ember vagyok, mindnyájan az élet útját járjuk. Vésd jól a szívünkbe, hogy ideje van a harcnak és a békességnek is. Adj erőt, hogy csendben és türelmesen hordozzuk életünk terhét, önmagunk és a világ bűneinek terhét.
Segíts, Uram, hogy minden reggel jó szándékkal és hűséggel útra keljek Veled!
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
Bizony a lovak is kidőltek, és helyükre munkaszolgálatosokat fogtak be. A rúd mellé hatot-hatot, a lőcsök mellé négyet-négyet, és hátra pedig szintén hatot-hatot, amennyiben elfértek, és mögöttük meneteltek azok, akik aztán majd felváltották ezeket…(Sallai Elemér munkaszolgálatos)
III. állomás: Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Jézus halálküzdelme (Mk 14,33-35)
Jézus elindul a kereszttel – aztán testi ereje felmondja a szolgálatot, ingadozni kezd, mint akit elhagyott az ereje és elvágódik. Porba hullott az Isten, aki emberré lett.
Én is elindultam Jézus után. Azt hittem, ennyi elég, jó úton vagyok – elég a magam erejében bizakodni, én meg tudok mindent oldani. De egyszer csak elbizonytalanodtak a lábaim, köves lett alattam a talaj – az út szélén pedig virágokat láttam, csábító gyümölcsöket kínáltak az útszéli fák. Én pedig letértem az igaz útról, elhagytam a hűség útját.
Most pedig az átokpartra sodródva, néhány fonnyadt virággal a kezemben, szomorúan nézek azok után, akik hűségesek maradtak hozzád.
Adj erőt, Uram, hogy ne csak nyomodba lépjek, de ki is tartsak utadon, hogy elkerüljem a gyarló botlások csapdáját, és ha botladozom is, újra elinduljak veled!
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
Nőtlen voltam – anyámmal éltem – nem volt éppen kellemes vagy könnyű az indulás. Főképpen azért, mert apám annakidején a fronton halt meg, ugyancsak arrafelé, amerre én indultam, és anyám nem tudta elképzelni, hogy onnan élve is haza lehet jönni. (Dr. Kovács Zoltán őrmester)
IV. állomás:Jézus találkozik fájdalmas anyjával
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Simeon éneke (Lk 2, 33-35)
Simeon jövendölése most véres valósággá válik. Mária ott halad fia mögött a tömegben. Az ostorcsapások, a káromlások az ő szívéig érnek. Nem szólhat, nem segíthet, de érzi Jézus minden szenvedését a saját lelkében. Igazi társa Jézusnak a világ megmentésében.
Állj mellém, jó anyám, Mária! Engem is szenvedő és bűnös emberek vesznek körül. Segíts, hogy úgy járjak közöttük, ahogyan Te jártál Fiad nyomában! Érezzem szenvedésüket, lássam meg bajaikat, és Isten szeretetével gyógyítsam őket!
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
V. állomás: Cirenei Simon segíti Jézust a kereszthordozásban
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
A keresztre feszítés (Mk 15,20-21)
Szent Pál ígytanít:„Testvérek! Hordozzátok egymás terhét, így teljesítitek Krisztus törvényét. Aki beképzeli magának, hogy valaki, holott semmi, önmagát áltatja. Mindenki a saját tetteit tegye mérlegre, dicsekvését pedig tartsa meg magának … Hiszen mindenkinek a maga terhét kell hordoznia. Ne áltassátok magatokat, Isten nem hagy magából gúnyt űzni. Amit az ember vet, azt is aratja. Aki tehát test szerint vet, az a testből is arat majd romlást. Aki ellenben a Lélek szerint vet, a Lélekből arat örök életet. Ne fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk. Amíg tehát időnk van, tegyünk jót mindenkivel, főképpen hittestvéreinkkel.”(Gal 6,2-9)
Ez a Simon nevű ember éppen a munkájából tért haza fáradtan. Mindennapi életének útját keresztezte Jézus, amint éppen a keresztet hordozta értünk. A katonák megfogták és kényszerítették, hogy vigye Jézus keresztjét.
Uram! Egy egyszerű, munkától elcsigázott ember lesz a társad, és te elfogadtad, mert élni akartál az emberek földi segítésével is. Én is rászorulok mások segítségére, mert hosszú és rögös az ember útja, ha egyedül járunk rajta. Én mégis sokszor visszautasítom, vagy nem értem meg mások segítő jóakaratát. Mert önző módon csak magamat keresem, magam akarok győzni.
Uram! Adj nekem igaz alázatot, hogy észrevegyem társaimban, barátaimban, jóakaróimban a Te segítő irgalmas arcodat, és én is a Te szereteteddel forduljak feléjük!
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
A feleségem is üzent. A „Fa leszek, ha fának vagy virága” című dalt küldte. Ez hozott egy kis vidámságot az életünkbe, s persze a csomag, a hazai. (Kovács Lajos szakaszvezető)
VI. állomás: Egy asszony letörli Jézus verejtékes arcát
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Isten ereje az emberi gyöngeségben (2 Kor 4, 9-10)
„Üldözést szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk. Földre terítenek bennünket, de el nem pusztulunk. Testünkben folyton-folyvást viseljük Jézus szenvedését, hogy egyszer Jézus élete is megnyilvánuljon testünkön. Életünkben állandóan ki vagyunk téve a halálnak Jézusért, hogy majd Jézus élete is nyilvánvaló legyen testünkön.”
Ez a gyenge asszony hosszasan nézte Jézus szenvedő arcát, … aztán áttörte a katonák sorfalát, és kendőjét odanyújtotta Jézusnak, hogy letörölje vele véres-verejtékes arcát. A hagyomány úgy tudja, hogy a kendőn rajta maradt a szenvedő Jézus képe. Nem csak a kendőn, mert akinek szívében igazi szánalom éled, az Jézus képét hordozza.
Uram! Minden szenvedő emberben Veled találkozom. Én mégis olyan érzéketlen tudok lenni.
A saját bajaimmal vagyok elfoglalva, és közömbösen, érzéketlenül szemlélem mások szenvedését. Sokszor észre sem veszem őket. Uram, bocsásd meg, hogy szívemben nincs nyoma a te együtt érző szeretetednek! Nyoma sincs rajtam, hogy az irgalmas Jézus követője vagyok!
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
Aki az emberi és testi meghurcoltatást, bántalmazást nem bírta ki, soha többet nem lett belőle ember. Nem is tért vissza. Ezt harag nélkül mondom, de el kell mondanom. Novemberre a századunk több mint fele elpusztult. (Fazekas György munkaszolgálatos)
VII. állomás: Jézus másodszor esik el a kereszt alatt
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Az éberség (Lk 21,29)
Jézus másodszor is elesik. Most már nemcsak a keresztfa súlya nyomja, hanem egyre fogy az ereje is. Az elviselt bántalmak, a folyamatos megaláztatások, az átvirrasztott éjszaka a szellemi állóképességet is kikezdi, az akaratot is tompítja. Jézus ezek mélységét is megjárja – ismét a földre esik. Figyelmeztet minket is az életünket kísérő – „fárasztó” – földre nyomó akadályokra. Melyek ezek?
Olyan könnyű megszokni a rosszat: kis hazugsággal elaltatni a lelkiismeretünket – megengedünk magunknak mulasztásokat, csalásokat, bűnös megoldásokat, és észre sem vesszük, hogy már nem az igazság útján járunk.
Irgalmas Jézus, őrizd meg bennem a tisztánlátást, tarts meg fiatalos erőmben! Távolítsd el tőlem a szokás, a fásultság hatalmát, amely elaltat, és végül megöl!
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
Egész nap szünet nélkül folyik a harc. Éppen most kaptam kézhez az én aranyos anyucikám levelét, és sajnos én is ott sírtam, ahol senki sem látott. Fájt a szívem, majd meghasadt, potyogtak a könnyeim, mikor olvastam a levelet. Szegénynek nincsen odahaza senkije, aki megvédené. De nem baj, ha a jó Istenke hazasegít, mindenkinek meg fogok köszönni mindent, támogatást, vigasztalást, amiben az én kicsi családomat részesítették. (Bartha József tizedes)
VIII. állomás: Jézus megfeddi a siránkozó asszonyokat
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Az ítélet (Lk 6,41-46)
Sírnak az asszonyok. … Van miért sírniuk, hiszen csak rá kell nézni Jézusra, hogy lássák, mit tettek vele az emberek. Segíteni nem tudnak, csak állnak és sírnak. Jézus látja őket és figyelmeztet: Sirassátok előbb saját bűneiteket. …
Szenvedésed láttán, Uram, én is tudok súlyos könnyeket hullatni. De itt valami többről van szó. Saját bűneink miatt tudunk-e igazán sírni, bánkódni? Mennyivel könnyebb panaszkodni, botránkozni mások bűnei felett. Bizony, én is beleesem ebbe a hibába. A rosszért mindig másokat okolok, a felelősöket is mindig megtalálom másokban, környezetemben, családom tagjaiban, még egyházi közösségünkben is, végül mindenkiben, csak éppen magamban nem ismerem el a hibát.
Uram, irgalmas Jézus, értesd meg velem, hogy bűnös vagyok!
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
Mikor elment szabadságra az ezredes úr, nézd – azt mondja –, fiam, hazamegyek szabadságra, visszajövök, és lehet, hogy többet nem megyek már haza, elbúcsúzom a családtól. Addig rád bízom az ezredet, mert tudod, én látom, hogy mi lesz itt… Ezt a háborút mi elveszítettük, azt mondja, de nekem végig kell csinálnom, mert erre esküdtem föl. (Dr. Magass Miklós tartalékos főhadnagy, katolikus tábori lelkész)
IX. állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Péter tagadásának megjövendölése (Mt 26, 30-35)
Jézus újra elesett. Nem mozdul többé, hiába ütik-verik a katonák. Talán már meg is halt. Mintha feladta volna a küzdelmet. Háromszor is elesett az úton, és most ismét felállt, és megy tovább föl, egészen a Golgotáig.
Uram Jézus! Én is hányszor elestem. A kétségbeesés is megkísértett, olyan nehéz a teher, és kiszakadt belőlem a panasz: én már nem bírom tovább. Uram, irgalmas Jézus! Ne engedd, hogy elcsüggedjek, hogy föladjam a küzdelmet, hiszen mennél nehezebb a kereszt, annál közelebb a Golgota, annál közelebb vagy hozzám.
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
X. állomás: Jézust megfosztják ruháitól
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Jézus megjövendöli megdicsőülését (Jn 12,20-26)
Fölértek a Golgota hegyére, azért hozták ide, hogy megöljék, elvegyék az életét. És most az utolsó ruhadarabjától is megfosztják. Letépik róla azt a köntöst, amit édesanyja, Mária szőtt a Fiának saját kezével. Jézus értünk, a mi üdvösségünkért mindenét odaadja.
Bizony – Jézus tőlünk is azt kívánja, hogy „odaadjuk” önként életünket, ne magunknak, hanem Istennek éljünk, hogy Ő legyen az egyetlen gazdagságunk. Életünk folyamán lassan mindent a „halálnak” kell adnunk életünkből, ami nem tiszta hűség Isten szolgálatában. Mennyi értéktelen kacatot gyűjtögetünk, és milyen nehéz azoktól megválni. …
Uram, engedd, hogy – búzamag módjára – minden nap új termést hozzon az életem!
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
XI. állomás: Jézust keresztre szegezik
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Jézus keresztre feszítése (Mt 27,35-40)
Pál apostol mondja: „Krisztussal engem is keresztre feszítettek. Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem. Minthogy azonban most még testben élek, Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem és feláldozta magát értem.” (Gal 2,19-20)
Jézus testét rászegezik a keresztre. Rá van méretezve. És ettől kezdve – mintha együtt nőttek volna fel – Jézus és a kereszt együtt jelenik meg számunkra. Jézusra sem lehet úgy nézni, mintha nem létezne a kereszt, de fordítva is igaz: a szenvedést, életünk keresztjeit, áldozatait csak Jézussal együtt lehet megérteni, elviselni.
Urunk Jézus, keresztre szegezett Megváltónk!
Imádunk Téged és áldunk Téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot.
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
Mintha a földből nőtt volna ki, olyan hirtelen bukkant fel előttünk az orosz gyalogság… Az áttörés nem sokáig váratott magára. Páncélosaik úgy mozogtak a sűrű fehér ködben, mint az ősvilági szörnyek… A páncélosok véres utat törtek csatárláncunkon keresztül. (Korody Béla százados)
XII. állomás: Jézus meghal a kereszten
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Jézus halála (Lk 23,44-49)
Pál apostol így tanít: „Ugyanaz az érzés legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban volt.Ő, isteni mivoltában nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak, amihez föltétlenül ragaszkodjék,inkább szolgai alakot öltve kifosztotta önmagát, és hasonló lett az emberekhez:külsejét tekintve olyan volt, mint egy ember. Megalázta magát, és engedelmes lett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.Ezért Isten fölmagasztalta, és minden nevet fölülmúló nevet adott neki:Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse Isten, az Atya dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.” (Fil 2,5-10)
Íme, ez Jézus födi útjának vége. 33 éves volt, három évig tanított, három óráig haldokolt a kereszten, minderre rátette a pontot: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet. És kilehelte lelkét.” A nap elsötétedett, a templom válaszfala kettéhasadt … A földi mű befejeződött, hogy aztán ismét – három nap múlva – felragyogjon az igazság napja, beragyogja a hír a világot: föltámadt Krisztus!
Most Jézus útjának ezen állomásán – végigjárva a keresztutat – megrendült lélekkel teszek hitvallást: Uram, én is megvallom, hogy Te valóban az Isten Fia vagy, hogy a Te utad az Életre vezető út. Kérlek, öntsd lelkembe szent kegyelmedet, hogy ugyanazon érzülettel járjak életem útjain, ahogyan Te jártál és mos is itt jársz közöttünk.
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
Az első halottainkat még koporsóban temettük. A környező kerítéseket, roncs épületeket bontották szét… abból készítettek koporsót. Mikor ez elfogyott, … már csak vesszőből fontak koporsókat, de a halottak számának gyarapodásakor már nem volt sem idő, sem elegendő emberi erő bárminemű koporsónak az előteremtésére. Így bizony később a katonákat úgy temettük el, ahogy meghaltak a kórházi ágyon, az egyszerű fehérneműben. (Péteri Ferenc tartalékos főhadnagy, református tábori lelkész)
XIII. állomás: Jézus testét visszaadják édesanyjának
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
A tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2,41-49)
Mária – miközben fiát a Golgotára kísérte – átszenvedte és megértette Jézus titokzatos szavainak értelmét. Megalázta magát, és engedelmes lett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten fölmagasztalta, és minden nevet fölülmúló nevet adott neki.
Hosszú volt ez az út Mária számára is, maga sem gondolta, hogy egészen idáig fog vezetni. Most azonban ismét visszakapja Fiát. Ölébe helyezik a halott Jézus testét.
A testi szenvedésnek vége. Jézus arcának vonásai is elsimulnak, ismét békés az arca. … És Mária éppen olyan szeretettel veszi karjaiba, mint annak idején Betlehemben, sőt büszkeség tölti el, hiszen három nap múlva az élő Krisztussal találkozik.
Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja! Imádkozzál értünk bűnösökért most és halálunk óráján… Napi munkám után, a napi küzdelemben elfáradva, így imádkozom én is minden este.
Engedd, égi Édesanyám, hogy így, karjaidban megpihenve tanuljak meghalni!
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
Hol nyugszunk, nem tudja barát, feleség, gyerek. Elszórt testünk nyomtalanul nyelte magába a föld. Szívetek őrizzen: milliók eleven milliókat. Áldozatunk nem a gaz jogcíme. Jóra parancs. (Keresztury Dezső: Sírvers)
XIV. állomás: Jézus testét sírba helyezik
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Az apostol hivatása (Kol 1,24-29)
Pál apostol vallomása: „Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből, testének, az egyháznak javára. Ennek lettem szolgája az Istentől értetek kapott hivatásnál fogva, hogy Isten igéjét érvényre juttassam: azt a titkot, amely századok és nemzedékek óta rejtve volt, s amelyet most kinyilatkoztatott szentjeinek. … Mi őt hirdetjük, intünk, és teljes bölcsességgel oktatunk minden embert, hogy Jézus Krisztusban tökéletessé tegyünk mindenkit.”
Jézus testét eltemetik. A bejáratát súlyos kővel zárják el, hogy többé vissza se térjen. Isten azonban más folytatást rendelt. Húsvétkor így köszönti az apostolokat: „Békesség nektek! Én vagyok, ne féljetek!”
Uram, tudom, hogy az élet nagy keresztútján egymást váltják az emberek, és a feltámadás csak a világ végén lesz mindenki számára nyilvánvalóvá. Segíts, hogy hűségesen járjam én is utamat ott, ahol kijelölted helyemet az emberiség életében! Ezt az utat ragyogja be föltámadásod fénye!
P. Könyörülj rajtunk, irgalmas Jézus!
H. Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken is!
XV. állomás: Jézus feltámad a halálból
P. Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Harmadnapon, a hét első napján, hajnalban… Megint csak csöndben mutatkozik meg az isteni erő. Az Atya elfogadta a Fiú áldozatát. Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó! Jézus nem taglóz le a feltámadás erejével, nem von senkit felelősségre, nem vesz elégtételt feltámadását követően, hanem gyógyítja apostolai szégyenét, kishitűségét, bátorítja őket, erőt ad nekik, küldetést bíz rájuk, tanúságtételre ösztönzi őket. Megígéri, hogy minden nap velük marad a világ végezetéig, amikor újra eljön dicsőségben, hogy mindenkit magával vigyen az atyai házba.
P. Könyörögjünk!
Jézusom, azt hitték ellenségeid, hogy temetéseddel a te ügyed örökre befejeződött. Pedig csak húsvét vasárnap hajnaláig pihent átszúrt szíved. Feltámadásod volt a Te legnagyobb csodád, záloga annak, hogy mi is feltámadunk. Feltámadásod remény földi zarándok egyházadnak, hogy végül is megdicsőíted a te Jegyesedet. Mert nagypéntekre húsvét hajnala következik. A keresztút gyötrelmei csak feltámadásod fényében nyernek igazolást és kiteljesedést. Én is feltámadok az örök életre. Táplálj engem gyakran az Oltáriszentséggel a szentáldozásban, hogy minden méltatlanságom ellenére is, az angyalok kenyerével megerősödve én is eljussak holtom után színed látására! Feltámadt Jézusunk, aki Isten bölcsessége és irgalma vagy, tiéd a tisztelet és a dicsőség mindörökké.
P. Feltámadt Krisztus!
H. Valóban feltámadt!
Fotó: Trifonov Éva, Kardos György
Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye