Jézusom, bízom benned – Jézus bízik bennem – Templombúcsú, bérmálkozás a nyíregyházi Isteni Irgalmasság-templomban

Felemelő érzés volt megtapasztalni a hívek sokaságát, örömteli jelenlétét, azt az ünnepi hangulatot, amelyben 12 fiatal és három édesapa fejezte ki elköteleződését a keresztény élet mellett és részesült a Szentlélek ajándékainak
kegyelmében. Örömünnep volt ez a nyíregyházi Isteni Irgalmasság-templom közössége számára az egyházközség búcsúi ünnepén, április 18-án, az Isteni Irgalmasság vasárnapján. A szentmisét bemutatta és a bérmálás szentségét kiszolgáltatta
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

A főpásztor köszöntő gondolataiban az Irgalmas Jézus oltárkép „Jézusom bízom benned!” feliratára mutatva így fogalmazott: „Jézus is bízik bennünk. Azt akarja, hogy legyünk az Ő irgalmának, szeretetének tanúi. Kérjük tőle a
kegyelmet, hogy megtapasztalva az Ő szeretetét, megbocsátó, irgalmas jóságát, mi is tudjunk róla tanúságot tenni az életünkkel!”

A bérmálásban a keresztények megkapják a Szentlélek ajándékát, amely sajátos erővel ruházza fel őket, szentségi jegyet vés beléjük, hogy szorosabban kapcsolódjanak az Egyházhoz, elkötelezve érezzék magukat, hogy mint Krisztus igazi tanúi,
a hitet szóval és tettel terjesszék és megvédjék.
A homília előtt Németh István káplán atya, a közösség lelkipásztora kérte a Főpásztortól a bérmálás szentségének kiszolgáltatását, és bemutatta az egyházközség bérmálkozóit, akikben
megérlelődött az az elhatározás, hogy a nagykorúság szentségében részesüljenek.

Palánki Ferenc megyéspüspök homíliájában Isten irgalmáról, az irgalmas szeretet szolgálatáról elmélkedett: „Amikor Isten irgalmas jóságáról elmélkedünk, akkor rádöbbenünk arra, hogy már a létünk is Isten irgalmából van, öröktől fogva,
születésünk előtt gondolt ránk. Tudta minden gondolatunkat, szándékunkat, küzdelmünket, örömünket, bánatunkat, életünk minden rezdülését, és öröktől fogva meghívott bennünket, hogy szeretetének legyünk a tanúi.
A mai világban nehéz
jónak lenni, szeretni, de Jézus a kereszten megmutatta, hogy mindent az irgalmas Atyára kell bízni. »Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet« (Lk 23,46). A kérdés az, hogyan lesz életünk Krisztusban?

Az elhangzott evangélium (ld.Jn 20,19-31)utolsó mondata így szól: »Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne.« Nem csak, hogy életünk legyen, hanem, hogy Benne,
Krisztusban éljünk. Tudunk-e Krisztusban élni? Hogyan éljük az életünket? Kilógunk belőle, olyanokat teszünk, amit Jézus nem tenne, és olyat mondunk, amit Ő nem mondana. Hozzá mérjük-e az életünket?
Olyan keveset értünk meg abból, amit
Jézus tanít.

Többször gondoltam már arra, hogy Jézus a tanítványait oktatta, nevelte, felkészítette őket a küldetésükre, és azt mondta: »Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek« (Jn 16,12), vagyis nem mondott el
mindent. Azt is olvashatjuk: »Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben« (Jn 20,30).
Jézus nem mondott el mindent, abból nem írtak le mindent, amiből mi nem olvasunk el
mindent, de amit elolvasunk, abból nem értünk meg mindent, és a végén már alig marad valami, amit életre válthatunk.

Hogyan lesz életünk Krisztusban? Hogyan tudunk benne élni, megmaradni az Ő örömében? Meglátjuk-e az életünkben? Hányszor és hányszor megjelenik nekünk is Jézus, Aki a mi irgalmunkat, jóságunkat kéri, és ehhez ad erőt, kegyelmet, segítséget
a szentségei által.

„Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat.” Mi volt az örömforrás? Először is az, hogy Jézus él. Ha távolról is, de látták meghalni. Aztán annak is örültek, hogy Jézus nem kérte őket számon amiatt, hogy otthagyták, elfutottak, magára
hagyták, Péter megtagadta –, hanem irgalmas volt. A tanítványok félve találkoztak Jézussal, hogy mit fog szólni, de Jézus azt mondja: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg,
az nem nyer bocsánatot.” Amikor a legjobban féltek a számonkéréstől, akkor lettek a kiengesztelődés, az irgalmasság szolgái.

Isten irgalmas szeretetére úgy tudunk válaszolni, ha azt befogadjuk és továbbadjuk embertársainknak, ha mi is az irgalmas megbocsátásnak vagyunk az eszközei, fölszentelt papként szolgái a szentgyónás, a bűnbocsánat szentségében, amit
irgalmas szeretetben kell végezni. A megtérő bűnös Istennek a legkedvesebb gyermeke, ezért nagy alázat kell ahhoz, hogy mi tudjuk, hogyan is szolgáljuk az irgalmasságot. Azzal a tudattal kell azt tennünk, ahogy Péter, aki így hirdette az
evangéliumot: Én háromszor is megtagadtam, mégis szeret, mégis megbocsátott. Ezzel a hozzáállással kell nekünk is élni az életünket, hogy Isten minden bűnünk ellenére és azzal együtt szeret. Nem azért, mert bűnösök vagyunk, hanem, hogy
jók legyünk.
Mit jelent az irgalmasság? Azt jelenti: Jézus Krisztus az irgalmas szeretet, az isteni szeretet forrása számunkra.

Kedves Bérmálkozó Testvéreim!
Olyan jó, hogy vagytok és igent mondtatok erre a szeretetre, válaszoltatok, felkészültetek, kinyitottátok, kitágítottátok a szíveteket Isten szeretete előtt. Milyen csodálatos lesz megtapasztalni
mindezt!
16 éves lehettem, amikor bérmálkoztam. A mai napig bennem van az akkor megtapasztalt öröm érzése, ami átjárta a szívemet. Azt kívánom nektek, hogy figyeljetek Istenre, Aki elárasztja végtelen szeretetével, Szentlelkével a
szíveteket, Aki azt kéri, legyetek irgalmas szeretetének továbbadói, szolgái” – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc megyéspüspök, majd kiszolgáltatta a bérmálás szentségét.

A szentmise befejező áldása előtt Ferenc püspök a hívek figyelmébe ajánlotta Katona István püspök atyának „Az isteni irgalmasság” című könyvét, amelyet a jelenlévők közelebbről is megtekinthettek, megvásárolhattak.

Az ünnepi szentmise véget ért, de a találkozás örömét, jó hangulatát tovább élték együtt a bérmálkozók és a hívek a templomudvaron. Németh István atya minden jelenlévőt terített asztal melletti ünnepi ebédre, kötetlen beszélgetésre
hívott.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében idén, június 25-vel bezárólag 27 egyházközségben részesülnek a nagykorúság szentségében. A bérmálás szentségét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Bosák Nándor nyugalmazott püspök és dr.
Krakomperger Zoltán általános helynök fogják kiszolgáltatni.

Forrás: Kovács Ágnes – Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye