Zene a böjtben
2022.03.21.
Nagyböjt III. vasárnapján az esti szentmisén a társszékesegyház szkólája szolgált.
A nagyböjti szent idő minden hívő ember számára egy új lehetőség az Istenhez való közeledésben. Az énekeseknek pedig évről évre egyben kihívás is, ugyanis nagyon sokféle dallam és jóval több szolgálat van, mint az év egyéb ünnepköreiben. A böjti, a bűnbánati idő gyönyörű dallamai a gregoriántól kezdve a reneszánszon át egészen napjainkig kimeríthetetlen tárháza a zeneirodalom világának. Talán nincs is olyan egyházi zeneszerző, aki ne komponált volna erre az időszakra kórusművet. Az ember keresi a szenvedés, a halál értelmét – a keresztény ember természetesen mindezt Jézus által szemlélve – és ez alól a zeneszerzők se kivételek.
A plébániánk énekkarai próbák hosszú folyamával készülnek ezekre az alkalmakra, hogy különféle mesterek komponálásában megszólaltatott kórusművek és majd a passió éneklésével is segítsék a lelkek közeledését, fölemelkedését ebből a zavaros világból Teremtő Istenünkhöz. Nagyböjt III. vasárnapján, az esti szentmisén a társszékesegyház szkólája szolgált.
A szentmisén elhangzott énekek közül egyet szeretnék kiemelni, mert erre nagyon sokat készültünk, nem volt könnyű elsajátítani. Tomás Luis de Victoria: O vos omnes. A spanyol származású reneszánsz zeneszerző tollából is nagyon sok bűnbánati és nagyheti ének született. A sok közül az egy, amit mi felajánlásra énekeltünk, Jeremiás írásaiból származó mondatot:
„Ó ti Mindnyájan, akik erre jártok, nézzetek ide, és lássátok:
Van-e oly fájdalom, mint az én fájdalmam, amelyet nekem okoztak.”
Soltész Béla
kántor