Január 10-én a 18 órai szentmisében emlékeztünk meg Tarcai Zoltánról, a társszékesegyház – Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett – karnagyáról, halálának 11. évfordulóján. Tarcai Zoltán 1957-től élt Nyíregyházán, aktívan bekapcsolódva a város zenei életébe. Számos tanári kézikönyvet, zenei ismeretterjesztő munkát jelentetett meg. A Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézete jogelőd intézményének alapító tanszékvezetője, valamint a Magyar Kodály Társaság megyei csoportjának vezetője, a város és a megye zenei életének fő szervezője volt.
Tarcai Zoltán gazdag életművet hagyott örökül, mely minden területen tükrözi Zoli bácsi egyéniségét, szakmai 
tudását, kitűnő pedagógiai érzékét, minden részletre kiterjedő figyelmét. Nemcsak észrevette a szépet és a jót, de igyekezett is azt megvalósítani és az őt körülvevő társaknak átadni. Mindez egyéniségéből fakadóan természetes volt számára. Felsorolni is sok azokat a területeket, amelyeket fontosnak tartott. A Zeneakadémia elvégzése után – Bárdos Lajos tanácsára – Nyíregyházára jött, és élete végéig hű maradt a városhoz. Tanított a Kossuth Lajos Gimnáziumban, a Vasvári Pál Gimnáziumban és a Zrínyi Ilona Gimnáziumban, majd a Tanítóképző Főiskolán. Megszervezte és vezette a Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékét. Az ő nevéhez fűződik a Megyei Kórusszervezet, valamint a Karnagyi Klub létrejötte. Ő volt a Nyírbátori Zenei Napok szülőatyja és szervezője. Sokrétű munkásságát az általa alapított Kodály Társaság megyei csoportjában fejtette ki leginkább. A Bárdos Lajos Kórus megszervezésével a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház zenei feladatait látta el. Kórustalálkozók, ünnepi műsorok mintaszerű szervezőjeként ismertük meg, melyből nem maradt ki a kortársak, barátok köszöntése, vagy búcsúztatása sem. Ismeretterjesztő előadásai mindenkit lekötöttek. Élete mottóját talán Böjte Csaba gondolatai jellemezik legjobban: „Amit szeretetből odaajándékozol a gyermekeknek, barátodnak, nemzetednek örökre a tied marad!” Tarcai Zoltán emlékét felidézve hálával és köszönettel tartozunk neki a sok jóért és szépért, amit átadott az utókornak. Így illik rá a költő, Mécs László szavai: ” Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld” – emlékezett Tarcai Zoltánra Gebri József, nyugalmazott főiskolai docens, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház Bárdos Lajos Kórusának karnagya.
© Magyarok Nagyasszonya-főplébánia
